Egyházunk

Helyükre kerültek Budapest XIV. kerületében a Páduai Szent Antal-plébániatemplom új tornyában a harangok. A zuglói közösség szeptember 21-én ünnepelte a nagy eseményt. Székely János esztergom–budapesti segédpüspök szentelte meg a harangokat, amelyekre a hívek hatvannyolc évet vártak. Az új torony első emeletén kapott helyet az orgonához kapcsolódó próbaterem, a második szinten múzeumot nyitottak, a negyedik és az ötödik szint kerengői pedig kilátóként is várják a látogatókat.

Bíró László püspök: Legyen újra gyűjtőpont ez a hely!

Szüretre készülődő szőlőhegyek karéjában, a város mögötti lankák egyik festői szépségű völgyében gyűltek össze szeptember 7-én, vasárnap a város és a környék hívei, hogy a völgy öbléből a domboldalra felkapaszkodva a Remete-kápolnánál üljék meg a környék egyik legősibb és leglátogatottabb búcsúját, a szekszárd-remetei búcsút.

A szeptember 8-ához, vagyis Szűz Mária születésnapjához kötődő búcsú több évszázados múltra tekint már vissza itt. Az Istenszülőnek szánt jelenlegi barokk kápolna építési éve ismert ugyan – 1758 –, de írásos források megemlítik a templom egy elődjét is, amely egy, talán a mohácsi vész táján itt élt szent életű remete emlékét őrizte és hagyta ránk.

Erdő Péter bíboros időszerű kérdésekről

Az Európai Unióban hivatalosan nem nagy divat a vallás, különösen nem annak keresztény változata – mondta Erdő Péter bíboros, az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsának elnöke a Kossuth rádió Európai idő című műsorában a múlt vasárnap.

A bíboros arról is beszélt, hogy bár évente egyszer létrejön a találkozó a – többnyire az Európai Unió tisztségviselői által kiválasztott – vallási vezetőkkel, ám ezt nem követi „komoly együttmunkálkodás”.

Szép jel a világ számára a vallások közötti békés együtt élés albániai példája – mondta a pápa egy újságírónak a repülőgépen szeptember 21-én, Albánia felé utaztában.

Megérkezését követően a szentatya az elnöki palotában köszöntötte az albán elnököt és a miniszterelnököt, a diplomáciai testület valamennyi tagját, a vallási elöljárókat és minden jelenlévőt.

Nemzeti katonai zarándoklat Máriaremetén

A XX. Nemzeti Katonai Zarándoklatot és nyolcadik családi napját rendezte meg szeptember 20-án a Tábori Püspökség Budapesten, a máriaremetei kegytemplomnál. Alberto Bottari de Castello apostoli nuncius szentmisét mutatott be hálaadásként azért, hogy húsz éve újraindult hazánkban a tábori lelkészi szolgálat.

Lengyel posztumusz kitüntetések magyar főpásztoroknak

A lengyel menekültek Magyarországra érkezésének hetvenötödik évfordulója alkalmából Bronisław Komorowski lengyel köztársasági elnök magas rangú állami kitüntetéseket adományozott a magyar egyház és katonaság azon tagjainak, akik a II. világháború idején elévülhetetlen érdemeket szereztek a Magyarországra érkező lengyel menekültek befogadásakor. A posztumusz kitüntetéseket szeptember 18-án Budapesten adta át Roman Kowalski, a Lengyel Köztársaság nagykövete.

Az Ó- és Újszövetség szövegtöredékei, nyomtatványai

Az elmúlt kétezer esztendőben a Biblia a világ történelmének alakítója volt. A földkerekség minden pontján éltek és élnek keresztények és zsidók, akik egész életükben a Szentírás szövegének megőrzésén és terjesztésén munkálkodtak. A történelem legkiemelkedőbb egyéniségei már Nagy Konstantintól kezdve kivételes jelentőséget tulajdonítottak az Ó- és az Újszövetség megismertetésének. Az elmúlt hosszú évszázadok során – hűen az eredeti héber és görög szöveghez – a Bibliát a legkülönbözőbb kultúrájú és nyelvű népek ismerhették meg. A Vatikánban rendezett idei bibliai kiállítás ezen a több ezer éves úton vezette végig a látogatókat, kétszáz értékes szövegtöredék, tekercs, kódex, nyomtatvány és műtárgy bemutatásával.

Háromszáz éves a torbágyi egyházközség

Biatorbágyról, erről a Zsámbéki-medencében csendesen megbújó városkáról mindenki hallott már. Nyugodt és rendezett utcáit járva alig hisszük el, hogy Magyarország eddig ismert legnagyobb tornádója itt pusztított 1924-ben, rá hét évre pedig őrült tettével Matuska Szilveszter írta be magát és Torbágyot a történelembe.

S ez csupán a XX. század. A két, hol egymástól elváló, hol egymással összekapaszkodó település, Bia és Torbágy lakói sokszor kezdték újra itt az életet. Háborúk utáni romeltakarítás, pestisjárvány utáni újraéledés, földesurak, elnéptelenedés, betelepítés, kitelepítés váltogatták egymást.