A Vatikáni Államtitkárság december 18-án közleményt adott ki abból az alkalomból, hogy bejelentették: diplomáciai kapcsolatba lép egymással az Egyesült Államok és Kuba. „A szentatya örömét fejezi ki amiatt, hogy a két kormány történelmi jelentőségű döntést hozott, és diplomáciai kapcsolatokat létesít a másik féllel a célból, hogy mindkét ország állampolgárainak érdekében legyőzzék a nehézségeket, amelyek a történelmi események miatt kialakultak.”
Az Európai Unió évente egy nyugat- és egy kelet-európai városnak biztosít lehetőséget arra, hogy egy éven át Európa kulturális fővárosaként mutatkozhasson be. A kezdeményezést 1985-ben Melina Mercouri görög kulturális miniszter indította útjára. Akkor még nem is mertünk volna arra gondolni, hogy megérjük európai uniós tagságunkat, és 2010-ben Pécs lehet Európa egyik kulturális fővárosa.
Talán nem mindenki tudja, de a németalföldi Leuvenben található a világ legrégebbi katolikus egyeteme – hivatalos rövidítés szerint a KU Leuven. Az intézmény 1425 óta fogad diákokat, s mára hatalmas egyetemmé nőtte ki magát. Leuvenben járva az ember szinte csak fiatalokkal találkozik. A negyvenötezres lélekszámú városkában negyvenezer diák tanul. Hogy ki volt az egyetemnek első magyar hallgatója, az a régmúlt ködébe vész, ám írásos dokumentumokkal igazolható, hogy 1532-ben beiratkozott az intézménybe Henckel János, Habsburg Mária udvari káplánja. Azt is tudjuk, hogy a XVII. és a XVIII. század során körülbelül húsz magyar tanult itt, köztük Zrínyi Miklós költő fia is. Hazánknak azonban van más fontos kapcsolata is ezzel a Brüsszeltől alig huszonöt kilométerre fekvő várossal. 1922-ben az egyetem könyvtárában, az úgynevezett leuveni kódexben fedezték fel az Ómagyar Mária-siralom kéziratát.
Találkozás Gaál Jenő verbita atyával
A missziós szerzetest (az Isteni Ige Társaságához – ismertebb nevén a verbita rendhez tartozik) Sorkifalud szentléránti részében kerestük fel. Gaál Jenő Kemenesmagasiban született 1930-ban. Édesapja tüdőbetegséggel tért vissza az első világháborúból, ezért a gyerekek nem maradhattak odahaza. A család fölbomlott, mondja az atya, már korán rokonokhoz és ismerősökhöz kerültek. Ötéves korától bátyjával Sorkifaludban nevelkedett, ahol az elemi iskola befejezéséig maradt. Ezután a fiatal fiú belépett az Isteni Ige Társasága kőszegi missziósházába.
A katolikus egyház az üldözöttek védelmében (2. rész)
A bencés rend 1944-es pannonhalmi szerepvállalása szóba került abban az interjúkötetben, amelyet e sorok írója készített Várszegi Asztrik püspökkel, pannonhalmi főapáttal. (A hely szerelmese, Szent István Társulat, 2010)
– Ha jól tudom, mindmáig nem született olyan összefoglaló mű, amely Pannonhalma és a bencés rend 1944-es történetét dolgozza fel, különös tekintettel az üldözöttek menekítésére.
VI. Pál pápa apostoli buzdítása III.: Az Újszövetség öröme (2.)
Most azonban már fel kell tárnunk annak a kifürkészhetetlen örömnek az okát, amely Jézusban van, és amely az ő sajátja. Ez viszont különösen Szent János evangéliumában található meg. Ő az, aki a megtestesült Fiúisten legbensőségesebb szavait közvetíti. Jézusból árad a béke, a nyugalom, az erő, a nagy segítőkészség; ennek oka az a végtelen szeretet, amellyel érzi, hogy szereti az Atya. Már a Jordán-parti kereszteléskor megnyilvánul ez a szeretet, amely egyébként a megtestesülés első pillanatától jelen van: „Te vagy az én szeretett Fiam, benned telik kedvem” (Lk 3,22). Ez a benső meggyőződés elválaszthatatlan Jézus tudatától. E jelenlét következtében soha sincs egyedül (vö. Jn 16,32). Ez a benső ismeret egészen áthatja: „Amint az Atya ismer engem, úgy én is ismerem az Atyát” (Jn 10,15).
VI. Pál pápa apostoli buzdítása III.: Az Újszövetség öröme
Ezek a csodálatos ígéretek táplálták Izrael népének titkos reményét évszázadokon keresztül a legnagyobb viszontagságok közepette. S átszármaztatta Krisztus egyházának, úgyhogy neki sok mindent köszönhetünk abból, ami ebben az örömteli énekben tisztán felcsendül. Mindazonáltal keresztény hitünk és Lélekismeretünk szerint a béke, mely Istentől jön és kiárad, mint a megduzzadt folyó a vigasztalás idején (vö. Iz 40,1; 66,13) – Krisztus eljöveteléhez és jelenlétéhez kötődik.
Nagy templomok, bazilikák, díszes kolostorok gyakran elfeledtetik velünk a szent helyeken, hogy minden, ami eredetileg ott állt, az általában sokkal kisebb és egyszerűbb volt. Az utókor embere aztán éles szemmel kutatja az évszázadok alatt tiszteletből és szeretetből emelt épületek alapjaiban az elrejtett egyszerűséget, a titkot. Betlehem – héberül „a kenyér háza” – Jézus születésének idején a mainál is kisebb város volt. Jeruzsálemtől délre gyalogosan kétórányi távolságra feküdt, s még e kisvárosból is ki kellett mennie a názáreti ácsnak és várandós feleségének, hogy szállást találjanak egy kis barlangban és az elé épült piciny istállóban.