Család

Családlátogatók tapasztalatai egy pesti plébánián

Tavaly a család évéhez kapcsolódóan dolgozták ki az Esztergom–budapesti főegyházmegyében a családlátogatások rendszerét, amely azt a célt szolgálja, hogy a plébániai közösségek kapcsolatba kerüljenek azokkal a családokkal, amelyeknek, ha nem is túl szoros, de legalább valamelyes kötődésük van az egyházhoz. A kezdeményezéshez több egyházközség csatlakozott, például a főváros XIII. kerületében lévő Lehel téri Árpád-házi Szent Margit-plébánia is.

– csattan fel a gyermekpanasz, s az igazság kis harcosa feldúltan várja tőlünk a helyreigazítást. A nyár több lehetőséget kínál a más családokkal való közös tevékenységekre, és bizony ilyenkor nyilvánvalóvá válnak a különbségek is: nálunk mást szabad, mint a szomszédban, ők jobban vagy éppen kevésbé aggódnak, korlátoznak. A közelségben elkerülhetetlenek a súrlódások: ha mi fagyizunk, három másik család gyerekei fogják nyaggatni a szüleiket; ha ők fennmaradhatnak sötétedésig, akkor biztos, hogy a mieinket sem lehet majd korábban lefektetni.

Ezúttal újra a gyerekekhez fordulunk. Azokhoz, akik olyan családban élnek, ahol az alkohol nemcsak az ünnepeken vagy a felnőttek baráti beszélgetései során kerül elő, hanem a mindennapok rémeként van jelen, szenvedélybetegséget, függőséget okozva fogyasztójának és a családtagoknak. Kérdések következnek, remélve, hogy elérnek a legártatlanabbakhoz, a legkisebbekhez. Ezeket a kérdéseket a legtöbbször senki nem meri nyíltan feltenni, sőt még titokban, magának sem. Pedig ha kimondhatóvá válnának a kétségek, el lehetne jutni a vigaszig, s akár a gyógyulás kezdetéig is. Kicsiknek és nagyoknak egyaránt.

Avagy meddig tart a tegnap fájdalma

Magyarországon 1990 és 2001 között egészségügyi okból, spontán vetélés vagy művi terhességmegszakítás következtében hatszáznyolcvanezer megfogant magzat nem születhetett meg. Ha csak az abortuszokat vesszük figyelembe, s beleszámítjuk, hogy egy asszonynak akár több abortusza is lehetett, akkor becslések szerint manapság mintegy négyszázezer nő küzdhet a mesterséges beavatkozást követő fájó lelki tünetekkel. Rajtuk próbálnak segíteni, nekik nyújtanak támaszt, megoldási lehetőséget azok a lelkigyakorlatok, amelyeket Kovácsné Treer Mária mentálhigiénés lelkigondozó és Kovács Ferenc diakónus, nyugalmazott börtönlelkész vezet rendszeres időközönként. Legközelebb július 18. és 21. között Pécs közelében, Máriagyűdön lesz hasonló alkalom, ahová szeretettel várják a megbékélésre, lelki nyugalomra vágyó asszonyokat, lányokat, de még a férfiakat is.

A korai kötődés láthatatlan köteléke

Mi történik, ha kiesik a gyerek a hintából, vagy futás közben elvágódik? Ránéz az anyjára. És mit csinál az anyja? Na, ez az, ami nem mindegy! Reakciója ugyanis kihathat a gyerek további sorsára. Keresztes Zoltán pszichiáter, pszichoterapeuta a helyes anyai hozzáállásról és a gyermekkori kötődés fontosságáról beszélt június 26-án, a budapesti kolor bár nyáresti, évadzáró „vírusmaratonján”.

Felkészülő

A pozitív pszichológia az 1970-es években bontakozott ki, és vált egyre ismertebbé és népszerűbbé. Hazánkban kissé késve, egy évtizede hallunk róla egyre többet. Új szemléletet képvisel a korábbi, szinte mindent átfogó betegségfelfogással kapcsolatban. Elsősorban nem a lelki betegségek, patológiák, traumák, problémák feltárására koncentrál, bár ezt is fontosnak tartja. Az egyéneket, így a serdülőket és a fiatalokat is önálló döntéshozóknak tekinti, akiket támogatni kell és lehet az egyéni önmegvalósításban, a testi-lelki jóllét elérésében és fenntartásában. Mindezek megvalósításában lényegesnek tartja a társas jóllétet, a csoportok, a közösségek egyénre gyakorolt hatásait, hiszen ezek erősíthetik és védhetik az egyén szándékait, úgynevezett erősségeit is.

Felkészülő

Ági: Nagyon örülök, hogy férjemmel kezdettől egyetértünk abban: pihenésünket, utazásainkat, nyaralásainkat úgy tervezzük meg, hogy gyerekeink is velünk legyenek. Ez azt is jelentette, hogy amikor nagyon kicsik voltak, sokkal egyszerűbb nyaralásokat terveztünk, de amint kéthárom évesek lettek, már komolyabb utakra is elmerészkedtünk velük. Nagyszülői segítségünk volt, ők akár hetekre is örömmel vállalták volna az unokákat, mert kisgyereknek is nagyon jók voltak.

Felkészülő

A nyári szünet kezdetét sok gyerek számára az utolsó tanítási nap után nem sokkal kezdődő osztálytábor jelenti. Az utazás izgalma, a még ismeretlen helyszín, a közös játékok, a felszabadult együttlét nagy lehetőség tanárnak és diáknak is arra, hogy ne a megszokott körülmények között találkozzanak.

Idei táborunkat egy kis cserháti faluba, Terénybe szerveztük. A johannita lovagrend által működtetett vendégházban szálltunk meg. A gyerekek izgalommal várták, hogyan szállásoljuk el őket. Két nagy és több három-, négy-, illetve ötágyas szoba állt rendelkezésünkre. Mivel az osztályban jóval több a lány, kézenfekvőnek látszott, hogy ők menjenek a nagy szobákba, a fiúk pedig a kicsikbe.