Rakéták, bombák, harcok

Gázai konfliktus

Izrael állam részét képezi a Földközi-tenger partján az az Egyiptommal határos, mindössze háromszázhatvan négyzetkilométernyi földterület, amelyen másfél millió palesztin arab és nyolcezer zsidó telepes él. Ez az úgynevezett Gázai övezet, melyet Izrael 2005 szeptemberében adott át a palesztin hatóságnak. Miután azonban 2006-ban a szélsőséges Hamász nyerte meg a gázai választásokat az addig kormányzó Fatahhal szemben, többször is kiújultak a rakétatámadások.

A Hamász csak a közelmúltban egyezett meg a Fatahhal. Ez azonban csupán részben jelenti a szervezet szélsőséges politikai vonalának mérséklődését, inkább a Fatah kismértékű jobbra tolódását jelzi. A zsidó telepítési politika több alkalommal is a béketárgyalások meg szakadásához vezetett, ahogyan a Hamász által Izraelre irányított rakétatámadások is.

Ázsiába vezet a harmadik apostoli út

II. János Pál pápa ezt írta Egyház Ázsiában kezdetű apostoli levelében, 1999. november 6-án: „Ahogy az első évezredben a keresztet európai talajban ültették el, a második évezredben pedig Amerikában, úgy a harmadikban remélhetőleg a hívek nagy tömege Ázsia hatalmas és élő kontinenséről kerül majd ki.” Talán erre utal a Dél-Koreába érkező Ferenc pápát köszöntő dal címe is: Koinonia. Ez a görög szó az újszövetségi Szentírásban a keresztények egymással és Istennel való közösségét fejezi ki. Szent János első levelében így ír erről: „Amit láttunk és hallottunk, azt hirdetjük nektek is, hogy ti is közösségben legyetek velünk. Mi ugyanis közösségben vagyunk az Atyával és az ő Fiával, Jézus Krisztussal.” Ezt a békességet szerző közösséget kínálja a földrésznek a kereszténység. Ázsia – és közelebbről Korea – ugyan nagy történelmi múlt és jelentős szellemi értékek örököse, a modern gazdasági fejlődés lehetőségének birtokosa, de nagyon híjával van a békességnek. Dél- Korea hatvan éve a szovjet terjeszkedési szándékból kirobbantott koreai háború következményeinek feszültségében él.

Caserta üzenete

Mióta olvastam a hírt, hogy Ferenc pápa Szent Anna napján Casertába látogat, azóta tudom, hogy a település Nápolytól mintegy harminc kilométerre keletre fekszik. Annak is utánanéztem, hogy a hetvenötezres város mezőgazdasági, kereskedelmi, ipari központ és püspöki székhely is. Nevezetes látnivalója az egykori Bourbon királyi palota, amely fenséges parkjával a világörökség része.

Ennek a palotának a nagytermében találkozott a Casertába látogató Ferenc pápa az egyházmegye papságával, majd az épület előtti téren nyitott dzsipjéről üdvözölte az egybegyűlteket. Mindez azonban inkább csak a város életében volna jelentős esemény, és nem jelentene mindnyájunk számára szóló üzenetet.

Koreai apostoli látogatás

A remény és béke üzenetét várják

Ferenc pápa már tavaly elhatározta, hogy Ázsiába látogat. Arra a földrészre, ahol az emberiség mintegy hatvan százaléka él. Ez a terve a jezsuita hagyomány követése is, hiszen a Jézus Társasága a XVI. század óta, Xavéri Szent Ferenc nyomán mindig is elkötelezett volt az ázsiai misszió iránt.

Ázsia a világ legnagyobb és legnépesebb földrésze. 44,4 millió négyzetkilométerén 4,4237 milliárd ember él. A katolikusok aránya azonban a lakosságnak mindössze a 10,9 százalékát teszi ki. Közülük a Fülöp-szigeteken és Indiában élnek a legtöbben.

Kötögető nagymamánk

A nagyszülők napja, Szent Anna és Joachim ünnepe közeledtével azért idézem meg nagymamánk emlékét, mert aligha van párja manapság a „nagymamaság” e típusának. Talán érdemes tudni, hogy egykor, valamikor réges-régen ilyen nagymamák is voltak.

Nagyszüleim közül egyedül őt ismerhettem, ő velünk is élt. Fiatalabb korában – mondták –, amikor a gyermekei már felcseperedtek, szeretett a barátnőivel kártyázni, megbeszélni a város híreit. Később is járatta a vidéki város hírlapját, hogy a halálozási rovatból mindig értesüljön az őt leginkább érdeklő hírekről.

Törékeny testvériségünk

„Brazília, rázd le magadról a port, állj fel, és menj tovább!” A brazil államelnök asszony – valószínűleg a közelgő októberi választásra tekintettel – e szavakkal igyekezett vigasztalni honfitársait a futball-világbajnokság 7–1-re végződő német–brazil mérkőzése után.

Brazília nyolcmilliárd eurónak megfelelő beruházást hajtott végre a „jogo bonito” (szép játék) érdekében. Ezt a port is le kellene rázni most: feledtetni a mulasztásokat, és továbblépni. Az erőszakos demonstrációk, autóbuszok, üzletek felgyújtása nem „szép játék”.

A világbajnokság azonban sok szép játékot jelentett. Győztes és vesztes játékot egyaránt. Tudjuk, ez sok pénzbe is kerül, és nem csak erő, edzés, tehetség kérdése. A sportra szánt és elsíbolt pénzek azonban nem járulnak hozzá a játék szépségéhez. Az üzletté váló futball általában sem.

A szexuális visszaélések ellen

Ferenc pápa találkozása hat áldozattal

Ferenc pápa július 7-én hat személlyel találkozott, akik ellen papok követtek el szexuális visszaéléseket. A három férfi és három nő Németországból, Írországból és az Egyesült Királyságból érkezett a Szent Márta Házba. A szentatya július 6-án, vacsora közben üdvözölte őket először.

Másnap reggel mindannyian részt vettek a szentmisén, amelyet Ferenc pápa mutatott be a ház kápolnájában. A szentatya valamennyiüket külön köszöntötte, majd együtt reggelizett velük, kilenc órától pedig személyes találkozókra került sor. A pápa több mint három órán át egyenként beszélgetett mind a hat emberrel, példát mutatva arra, hogy a meghallgatás, a másikra való odafigyelés segít begyógyítani a sebeket – mondta Federico Lombardi szentszéki szóvivő.

Félelem Abujában

A nigériai fővárosban történt júniusi merénylet és a Borno szövetségi államban lévő Maiduguri városban legújabban elkövetett véres támadás következtében az afrikai országban egyre növekszik a lakosság elégedetlensége a hatóságokkal szemben. A közvélemény úgy ítéli meg, hogy a kormány erélytelenül lép fel a Boko Haram iszlamista terrorszervezet ellen.