Rátkai Balázs

A közösség ereje Krisztinavárosban

Szerző:

Országjáró

Havas Boldogasszony tiszteletét ápolja és őrzi a budai krisztinavárosi egyházközség. A templom kegyképe ugyan az észak-itáliai Vigezzo-völgy kegyhelyéről származik, és az ottani Vérehulló Szűzanya képének másolata, de XIV. Benedek pápa engedélye nyomán 1757-től a hívek a Havas Boldogasszony ünnepén köszöntik templomuk patrónáját.

A búcsú napjához közeledve a hagyományokról és a közösség életéről szólva Vigassy Mihály plébános elmondta, hogy a nyári pihenőidőben nehéz összerántani a hívek közösségét, hiszen ilyenkor mindenki igyekszik elszabadulni Budapestről.

„Tanulj meg táncolni az esőben!”

Szerző:

Mocsai Lajos hitről, erkölcsről és a teljesítményről – nem csak sportolóknak Amint arról két héttel ezelőtti számunkban beszámoltunk, az idei egerszalóki ifjúsági találkozó egyik fő előadója volt Mocsai Lajos, a magyar férfi kézilabda-válogatott szövetségi kapitánya, aki a hit, az erkölcsi értékrend, a sport és a teljesítmény összefüggéseiről beszélt. Az alábbiakban a nagy sikerű előadás szerkesztett változatát közöljük.

Írtam egy erkölcsi kódexet, amely újdonságnak számít a magyar közéletben. Nagyon büszke vagyok arra, hogy számos általános és középiskola, egyetemek és különböző cégek is elfogadták ezt a szabályrendszert, és kifüggesztették a székhelyükön. A kódexben olyan erkölcsi normákat fogalmaztam meg, amelyek a magyar nemzeti válogatott számára szentek és sérthetetlenek. Miért van szükség erre? A sokféle képzettséggel rendelkező és különböző kulturális háttérből érkező fiataloknak kell az erkölcsi iránymutatás, kell egy olyan szabályrendszer, amely működteti a közösséget.

A pápa biciklije

Szerző:

Változnak az idők. Volt olyan pápa a történelem folyamán, aki erkölcstelennek ítélte, s ezért aztán tiltotta is a kerékpározást papok számára. Aztán volt olyan kor is, amikor – persze főleg falun és kisvárosban – gyakran lehetett reverendás papot látni két keréken. Aztán jött a motorbicikli, majd az autók korszaka, és idővel a papok számára is nélkülözhetetlen közlekedési eszközzé vált a négykerekű. A kerékpározás pedig a sport és a szabadidő kategóriájába gurult át.

Ne félj, csak higgy!

Szerző:

Egyházmegyei találkozó Pásztón

A pásztói templom tornyából a tiszta időben most messzire ellátni. A Mátra csodás hegyeiben, az aratásra váró gabonaföldekben gyönyörködhetünk, és a város életét is megfigyelhetjük. De a templomi romkert eszünkbe juttatja a város ősi történetét is, amelynek területén már a honfoglalás korában is jelentős település állt. Az Árpád-házi királyok alatt előbb bencés monostorát említi a krónikás, majd III. Béla király ide telepítette a ciszterci rendet. Megemlékezhetünk arról is, hogy rövid ideig itt őrizték a magyar Szent Koronát. A települést Zsigmond király emelte városi rangra – és nem álruhában, hanem királyi díszben itt járt Mátyás király.

De június utolsó hétvégéjén nem a történelemé volt a főszerep, hanem a Váci egyházmegye híveié és papjaié, akik megtartó közösségük-közösségeik ünnepére gyűltek egybe Pásztón.

Tóth Sándor Prokop Péter-díjas

Szerző:

A tíz éve elhunyt neves pap festőművész, Prokop Péter emlékére alapított díjat idén lapunk munkatársa, Tóth Sándor költő, volt országgyűlési képviselő vehette át június 28-án, a csepeli Erdei Éva Galériában. Az alapító kurátor bevezetőjében elmondta: „Boldog vagyok, hogy a nyolcadik Prokop Péter-díjat olyan művész kapja, aki népünk, nemzetünk sorskérdéseit a sajátjainak érzi.”

Küzdelem Nagymarosért

Szerző:

Gáspár István plébános az összefogás erejéről

A dunai árvízről szóló híradásoknak napokon keresztül kiemelt témája volt Nagymaros, ahol lakóházakat is fenyegetett a medréből kilépő folyó. Helyszíni tapasztalatairól, a védekezés során megnyilvánuló összefogásról kérdeztük a munkálatokban szinte folyamatosan részt vevő Gáspár István helyi plébánost.

– Vannak már tapasztalataim a nagymarosi árvizekről. 2002, 2006 és 2010 után ez már a negyedik alkalom, amikor sikerült megmenteni a várost. De a mostani volt az igazán nagy árvíz. 751 centiméternél tetőzött a Duna. A mai napon (hétfőn) már elkezdett apadni.

Horvát testvérlapunk Magyarországról

Szerző:

Magyarország a ritmusos csárdás varázslatos országa, ahol különleges halpaprikást kínálnak a vendégszerető emberek – írja hazánkról legutóbbi számában a Glas Koncila című horvát katolikus hetilap. Az Új Ember testvérlapja Horvátország európai uniós csatlakozásához kapcsolódóan közöl interjút Iván Gábor zágrábi magyar nagykövettel. A cikkben többek között szó esik a magyarok találmányairól, tudományos eredményeiről, művészeti értékeiről és sportsikereiről. A nagykövet azt is megemlíti, hogy „Magyarország lakosságának vallási összetétele változatos, de minden vallási közösség egyenlő jogokkal rendelkezik. Tagjaik toleranciát gyakorolva, békességben és egymás iránti tiszteletben élnek. A legjelentősebb történelmi egyházak gyakran tartanak közös ökumenikus szertartásokat. Ugyanez a helyzet a hívők és az agnosztikusok vagy ateisták tekintetében is, mert tisztelünk minden meggyőződést, mellőzve az erőszakot vagy az antidemokratikus hozzáállást.”

Ökumené a focipályán is

Szerző:

Huszadik alkalommal jöttek össze Budapest I. kerületének felekezetei, a római és görögkatolikus egyházközségek mellett református és evangélikus gyülekezetek is, hogy a futballpályán is megéljék az ökumenét. Idén május 25-én a tabáni Czakó utcai sporttelepen találkoztak a fiatal és idősebb focisták, köztük olyanok is, akik már 1994-ben is itt rúgták a bőrt. Az Új Ember csapata – a budai kapucinus templom közösségével együtt – első alkalommal vett részt a kupán, és bár komoly sikert a rutinos gárdánkkal nem érhettünk el a lendületesebb fiatalok ellen, élmény volt találkozni a fradista Rákosi Gyulával, a kupa védnökével, és jó volt játszani, gólokat rúgni, és látni, hogy van utánpótlás, és remélhetőleg húsz év múlva is lesz egyházi focikupa a kerületben.