Magyar Kurír

Lengyelország

Két szerzetes nővér és három pap kapta meg a Jad Vasem Intézet által alapított Világ Igaza elismerést. A kutatások jelenlegi állása szerint több mint ezer pap vett részt a zsidók mentésében Lengyelországban.

A Jad Vasem, a holokauszt áldozatainak és hőseinek izraeli emlékhatósága 1956 óta tiszteli meg azokat a nem zsidó embereket, köztük magyarokat, bajorokat, lengyeleket és olaszokat, akik életük kockáztatásával mentettek zsidókat a vészkorszak alatt. Ez a nem zsidóknak adható egyik legmagasabb izraeli állami kitüntetés. 2014. január 1-jéig összesen 25 271 embernek ítélték oda az elismerést.

Vallás és kulturális különbözőség: az európai keresztény egyházak előtt álló kihívások címmel Minszkben, a belarusz fővárosban június 2. és 6. között rendezték meg a IV. Ortodox–Katolikus Fórumot.

A háromnapos tanácskozás első napján Erdő Péter bíboros, az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsának (CCEE) elnöke üdvözölte az egybegyűlteket.

Külön köszöntötte Pavel metropolitát, Minszk és Slutsk metropolitáját, Belarusz exarcháját; Gennadiosz szaszimai metropolitát, a konstantinápolyi ökumenikus patriarkátus külügyi osztályának elnökét, az Ortodox–Katolikus Fórum társelnökét; Hilarion volokolamszki metropolitát, a moszkvai patriarchátus külügyi osztályának elnökét; Tadeusz Kondrusiewiczet, Minszk-Mohilev érsekét; Alexander Kaszkiewicz grodnói püspököt, a belarusz püspöki konferencia elnökét, valamint a Belarusz Köztársaság képviselőit.

A Magyar Katolikus Rádió fennállásának jubileumán

Nem hitvallási cikkelyekbe, hanem élettörténetekbe foglalva kell elvinnünk az örömhírt az emberekhez – fogalmazta meg Spányi Antal püspök a Magyar Katolikus Rádió küldetését a tízéves fennállást hírül adó sajtótájékoztatón, június 4-én.

2004 pünkösdjén szólalt meg először a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia által alapított Magyar Katolikus Rádió. A jubileum alkalmából Spányi Antal püspök, vezérigazgató, Radetzky András vezérigazgató-helyettes és Szikora József főszerkesztő részvételével tartott sajtótájékoztatón számoltak be működésük tíz évéről.

Erdő Péter nyitotta meg az esztergomi prímási palotában azt a könyvbemutatót, amelyen a Prímási Levéltár gondozásában megjelent három új kiadványt mutattak be a közönségnek. Az eseményen részt vett Grzegorz Piotr Bielaszka, a pápai nunciatúra első titkára is.

Az értékes könyvek azt mutatják, hogy a nehéz feltételek ellenére is fontos szakmai munkát végeznek az egyházi közgyűjtemények. A három új kiadvány, melyek mögött komoly szakmai munka áll, hozzájárul ahhoz, hogy árnyaljuk a képet egyházmegyénkről – mondta köszöntőjében a bíboros, és egyúttal felhívta a figyelmet a könyvek egyikére, a Miscellanea Ecclesiae Strigoniensis hatodik kötetére, mely Beke Margit szerkesztésében adja közre a Simor János emlékét éltető, tavaly megrendezett konferencia anyagát.

Erdő Péter bíboros megáldotta az ürömi plébánia új épületét május 21-én. A Szent György vértanú plébánia új háza helyet ad az itt élő nagyszámú közösségnek és gyerekcsoportnak.

A ferencvárosi Assisi Szent Ferenc plébánián folytatódott Erdő Péter bíboros esztergom–budapesti főegyházmegyei vizitációja az elmúlt hétvégén. A Patrona Hungariae diákjai az iskola egyenruhájában fogadták a bíborost. Egy-egy tanuló rendhagyó módon mutatkozott be neki: megvallotta, mit jelent számára iskolája.
Ferencváros polgármesterével és az önkormányzat vezető képviselőivel is találkozott Erdő Péter. Megbeszélésük a templom egyre sürgetőbb felújításáról szólt. A plébánia és az önkormányzat egyetértenek abban, hogy a Bakáts tér a Ferencváros főtere, a templom pedig meghatározó jelképe, így fontos szakrális és kulturális érték a kerület számára.

Tizenöt éves a Szent János Apostol Katolikus Általános Iskola

Legyen továbbra is a tisztességes, komolyan végzett munka, a hívő elköteleződés jele az iskola – kérte Erdő Péter bíboros Isten áldását a közösségre a Szent János Apostol Katolikus Általános Iskola fennállásának 15. évfordulóján, a május 21-i hálaadó szentmisében.

A liturgiát a főpásztorral együtt mutatta be Pályi László plébános, az iskola létrehozásának kezdeményezője, Molnár Béla, Rákospalota esperese, a kerület több papja és az erdélyi testvértelepülés, Gyergyó tekerőpatak plébánosa, illetve küldöttsége.