Az MKPK őszi ülése

Gyorssegélyt küld Irakba a püspöki konferencia

A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia szeptember 2. és 3. között megtartotta őszi rendes ülését. Mohos Gábor, a testület titkára sajtótájékoztatón számolt be az eseményen megvitatott legfontosabb témákról.

A püspökök testülete – igazodva a hitoktatás rendszerének megváltozásához – hatályon kívül helyezte az eddigi hitoktatási szabályzatot, és új iránymutatást fogalmazott meg a papság és a hitoktatók számára. Mohos Gábor elmondta, hogy ez a szabályzat nem előírás, hanem segédeszköz: inkább támpontokat ad a hitoktatással foglalkozóknak, akik választ találhatnak benne az új rendszerrel kapcsolatos kérdéseikre. Az iránymutatást az egyházmegyéken keresztül kaphatják meg az érintettek.

A befogadás napján

A Magyar Máltai Szeretetszolgálat kétnapos rendezvénysorozattal emlékezett meg a keletnémet menekültek huszonöt évvel ezelőtti befogadásáról. Augusztus 14-én, a befogadás napján Erdő Péter bíboros mutatott be szentmisét a Magyar Máltai Szeretetszolgálat bölcsőjének számító zugligeti Szent Család-plébániatemplomban. (képünkön)

A szentmise elején Kozma Imre atya, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alapítója mondott köszöntőt. Kifejezte örömét és háláját, amiért Erdő Péter bíborossal, a templomot megtöltő hívekkel és vendégekkel együtt ünnepelhetik meg a befogadás napját. Hangsúlyozta, hogy huszonöt évvel ezelőtt a legméltóbb keresztény választ adták az idegenbe érkező, bajban lévő menekültek problémájára: befogadták őket a templomba és a szívükbe.

Ungvári nyilatkozat

Aggódnak a kárpátaljai mozgósítás miatt

A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) és a három történelmi egyház július 29-én Ungváron kiadott nyilatkozatában aggodalmát fejezi ki a kelet-ukrajnai helyzet és a részleges katonai mozgósítás elindítása miatt, felszólítva az illetékes hatóságokat, hogy a Kárpátaljáról behívott tartalékosokat ne vigyék a háborús övezetbe.

Az IOR reformjáról

A Vatikán bankja (IOR) közleményben hozta nyilvánosságra, hogy mintegy háromezer ügyféllel megszüntette kapcsolatát, továbbá hogy az elmúlt évben ötvennégymillió eurót utalt ki a Szentszék költségvetése javára.

Abban a helyzetben vagyunk, hogy új vezetés alatt elindíthatjuk a reform második szakaszát – jelentette be George Pell bíboros, a Vatikán Gazdasági Titkárságának prefektusa.

Százéves A Szív

Az első világháború alatt, 1915-ben alapította meg a sajtóapostolkodást mindig is fontosnak tartó Jézus Társasága magyar rendtartománya A Szív című lapot. A jezsuiták a századik évfolyamát megért folyóirat évfordulóját annak „névnapján”, azaz Jézus Szíve ünnepén, június 27-én ünnepelték meg. A hálaadó szentmisét Erdő Péter bíboros, prímás, érsek mutatta be.

Erdő Péter bíboros a rendkívüli szinódusról

Bemutatták a tanácskozás munkadokumentumát

A családról szóló októberi rendkívüli püspöki szinódus a kortárs társadalom helyzetfelmérése lesz – mondta az MTI római tudósítójának Erdő Péter bíboros, a szinódus főrelátora a szinódusi munkadokumentum csütörtöki vatikáni bemutatóján.

Erdő Péter kijelentette: az egyházat övező társadalom és a benne élő családok nehézségei nem képviselnek új keletű problémát. Változást az hozott, hogy a XX. század második felében olyan irányzatok erősödtek meg, amelyek megkérdőjelezik, hogy a család a társadalom alapvető intézménye. Hozzátette: az a cél, hogy a család evangéliumát a mai kultúra nyelvén fogalmazzák meg, és „ehhez sok munka és párbeszéd kell”.

Keresztre feszítések Szíriában

Kivégeztek, majd nyilvánosan keresztre feszítettek nyolc felkelőt Szíria északi részén az Iraki és Levantei Iszlám Állam (ISIS) nevű szélsőséges csoport harcosai – jelentette az Emberi Jogok Szíriai Megfigyelő Központja (OSDH).

A londoni székhelyű emigráns szervezet információi szerint a szunnita szélsőségesek az Aleppo tartomány keleti felén található Deir Háfer nevű településen június 28-án végeztek áldozataikkal.

Erdély kincsei

Megújult a tekerőpataki templom

Tekerőpatakon Keresztelő Szent János ünnepén, június 24-én Jakubinyi György érsek szentmise keretében ünnepélyesen megáldotta a felújított kétszáznyolcvan éves templomot – tájékoztat a romkat.ro.

Az 1734-ben felszentelt templom rendbehozatala 2008-ra már halaszthatatlanná vált. A bukaresti műemlékvédelem programjában négy épület, két erdélyi – köztük a tekerőpataki templom – és két moldvai műemlék épület felújítása szerepelt. 2005-ben elkészült a már az ablakok szintjéig salétromosodott templomfalak felújítási dokumentációja, ám Bukarestből három évig semmilyen válasz nem érkezett erre – számolt be Csedő István tekerőpataki plébános. Kezdeményezésére – megyei pályázati támogatással – megkezdték a víztelenítést. A templomot nem sokkal ezután felvették az államilag támogatott műemlékek sorába. Ezt követően 2012-ig a műemlékvédelmi minisztérium biztosította a munkálatokhoz szükséges forrást.