Elsőként a ferences misszió és a karitász segített – Kárpátalja a határon túli, magyarok lakta területek közül a legsúlyosabb történelmi és gazdasági örökséget hordozza. S mintha nem lenne elég mindez, tíz évvel ezelőtt 1998-ban, aztán 2001-ben ismét árvíz pusztította a vidéket.
Tudomány és vallás a közös megismerés útján – „Bárhová nézünk, sohasem találunk ellentmondást a vallás és a tudomány között, inkább teljes összhangot minden lényeges pontban. Vallás és tudomány párhuzamosak, és a távoli jövőben ugyanahhoz a célhoz jutnak” – mondotta Max Planck, a huszadik század egyik meghatározó fizikusa.
Elhunyt Marton László szobrászművész (1925-2008) – Valahányszor jártam nála, először mindig azt a kis szobrot kerestem tekintetemmel az egyik szekrény tetején. A Pásztorfiút 1943-ban, tizenhét éves korában mintázta meg. Nyáron, térdig érő klottnadrágban az állatok terelésére szolgáló botra támaszkodik a fiú.
Cigányzarándoklat a nemzeti kegyhelyre – „Legyen cigány vallási ünnep a megyében, ami a mi napunk, és ezt mivel tudnánk méltóképpen megünnepelni, mint egy áldással, amit a Jóistentől kapunk.” – Ennek szellemében hívta a cigány zarándokokat a Nógrád megyei cigány kisebbségi önkormányzat immár második alkalommal, több mint ötven településről Mátraverebély-Szentkútra július 12- én.
Beszélgetés Blanckenstein Miklós szemináriumi rektorral – Június a papszentelés hónapja. Az esztergom-budapesti főegyházmegyében hét fiatal kapta meg június 14-én a papi rend szentségét. Egyik, Rómában tanuló társukat augusztus 15-én szentelik. Az érseki szeminárium rektorával, Blanckenstein Miklóssal a papságról és a papi utánpótlásról beszélgettünk.
Nincs a világon annál nagyszerűbb… Miksó Sándor – Fényes veranda fogad a kőbányai Szent László plébánián. Mintha Pio atya lépne elő, vagy egy misszióban élő ferences szerzetes: ápolt, hófehér szakáll, szigorúnak látszó tekintet, amely azonban az első szó után megenyhül. A falon kis színes kép: a középkori hédervári kápolna rajza. Két jelzőfa Miksó Sándor atya életéből, bár nem lett ferences szerzetes, Hédervárról pedig diákkorában elkerült…
Huszár Imre Jeromos ferences szerzetes átélte az iskolák államosítását – Kevesen vannak, akik a hatvan év előtti eseményeknek felnőtt fejjel átélői, elszenvedői voltak. Közéjük tartozik a ma kilencvenhárom éves Huszár Imre Jeromos ferences szerzetes, történelem–földrajz szakos tanár, aki az államosítás idején prefektusként működött az esztergomi Szent Antal Kollégiumban, későbbi nevén Temesvári Pelbárt Gimnáziumban.
Mit kezdhet önmagával az ember a létezés tengelyében? A történelem sötét bozótjában miféle eszmék és erkölcsi magatartás szolgálatába állhat? Ezt kereste minden művében Sánta Ferenc, a protestáns etika szikárságával áthatottan.
