Ők szervezték az utazást és a vendégfogadást, a lelki programot a Váci egyházmegye cigányevangelizációs központja, a Ceferino ház állította össze. A több mint nyolcszáz zarándok azzal a kereszttel vonult be, amelyet II. János Pál pápa áldott meg 2004-ben, Rómában. A nemzetközi cigány himnusz (Gelem Gelem) és a magyarországi cigányok himnusza, a Zöld az erdő, zöld a mező elhangzása után következett az igeliturgia Beer Miklós püspök vezetésével Nógrád és Magyarország cigányaiért. Ezt követően a megyés püspök beszédet mondott. Az igeliturgia során a Ceferino ház, illetve a szendrőládi plébánia énekkara adta a zenei keretet. Később a jelenlévőket – köztük Beer püspököt – vendégfogadásra hívta a cigány kisebbségi önkormányzat. A marhapörkölt mellé bodagot, a hagyományos, kovász nélkül készült kenyeret szolgálták fel. „Töltsünk el egy napot imádkozva gyermekeinkért, családjainkért és lelki üdvünkért, tegyük félre gondjainkat, és gyűjtsünk erőt a mindennapokhoz” – állt az önkormányzat felhívásában. A hazai cigányság helyzete sajátos képet mutat, a többségi társadalommal való együttélése nem zavartalan. A liturgia, az ima az emberi méltóság egyetemes tiszteletben tartásához vezethet közelebb.
A cigányság egészségi állapota – egy felmérés szerint, amelyről Dúl Géza országos cigánypasztorációs referens számolt be egy konferencián – igen rossz. Várható élettartamuk tíz évvel rövidebb az összlakosságénál. Körükben sokkal gyakoribbak a betegségek. Szinte minden betegség mutatója többszöröse az országos átlagnak. Bizonyos betegségek tíz-tizenötször gyakrabban fordulnak elő ebben a kisebbségben. Szociális helyzetüket jellemzi a foglalkoztatottságukról készült felmérés. Huszonöt százalékuknak van munkahelye, csupán öt százalékuk tanul, a munkanélküliek aránya harmincnégy százalék, s igen magas, tizenhat százalék körüli a rokkantnyugdíjasok aránya. A cigány lakosság tizenhárom százaléka marad otthon gyermeknevelésen. A munkanélküliek magas aránya összefügg alacsony iskolázottságukkal és képzettségükkel. Több mint harminc százalékuk az általános iskolát sem végzi el, harminchét százalékuknak az általános iskola a legmagasabb végzettsége. A fiatalabb korosztályokban valamivel kedvezőbb a kép, az érettségizettek aránya harminc év alatt megtízszereződött, de jelenleg is csak tizenegy százalék. A főiskolai, egyetemi végzettség mutatószáma igen alacsony, a saját korosztályhoz képest valamivel több egy százaléknál. A gettósodott településeken – ezek száma egyre növekszik – a legrosszabbak az iskolázottsági adatok. A cigányok többsége, nyolcvanhét százaléka magyar anyanyelvű, s letelepedett életet él. Nyolc százalékuk a vándorló oláh cigányokhoz tartozik, a romani nyelv valamelyik változatát beszélik. A közel öt százaléknyi beás cigány elveszítette eredeti nyelvét, az óromán egyik dialektusát használják. „A cigányság öntudatra ébredése elindult” – mondotta Dúl Géza. „Sokan újratanulják a hivatalosan elismert nyelvet, a lovárit.” S kritikusan hozzátette: „Kár, hogy politikai és üzleti csoportok a cigányszervezeteket használják föl, hogy a cigányságot saját érdekeik játékszerévé tegyék.” A második cigányzarándoklat hozzásegítheti a hazai kisebbséget, hogy felismerje, az egyetemes emberi méltóság alapján – azonosságukat megtartva – lelki és szellemi közeledéssel kell és lehet együtt élniük a többségi társadalommal. Ehhez segített hozzá a vallási ünnep, az imádkozás.
