Elmer István

Bemutatkozásra kértek fel az Új Ember honlap szerkesztői. Először meglepett a kérés, hiszen közel harminc esztendeje dolgozom az Új Ember szerkesztőségében. Ennyi idő talán elegendő arra, hogy hétről hétre megjelenő írásaimat – s ezeken keresztül az újságírót – megismerhessék. Aztán eszembe jutott: nagyon is helyénvaló a bemutatkozás. Hiszen újságunk elektronikus változatát olyan nemzedékhez tartozók olvassák, akikhez a nyomtatott változat nem jutott el, a technikai szempontból másféle médiumokat ellenben előszeretettel „simogatják ki” telefonjukon. Ha ennyi szükséges, hogy hitem és értelmi meggyőződésem szerint az Igazságot közvetíteni lehessen, örömmel teszem. S kívánom, honlapunkat legalább annyian olvassák, amennyi fiatalt – és kevésbé fiatalt – látok mindig ügyködni elektronikus „oldalfegyverével”.

Marketing és csend

Szerző:

Országjáró

Pannonhalmi Területi Apátság

Itt állunk a Hóman-bástya alatt, kísérőnk Veiland László (40), a Pannonhalmi Területi Főapátság marketingigazgatója. Az olvasó számára talán kissé furcsán hangzik ez, hiszen első hallásra nehéz összeegyeztetni a bencés apátságot és a marketinget. „Vendéglátással, turizmusmarketinggel, ezen belül szállodák, üdülőfaluk üzemeltetésével és értékesítésével foglalkoztam a diploma megszerzése után. 2011 nyarán megkeresett egy fejvadász cég, hogy Pannonhalmán a turizmus fejlesztéséhez, üzemeltetéséhez, piacra viteléhez és marketingjéhez olyan személyt keresnek, aki mindezt összefogja.”

A marketingigazgatóhoz tartozik a Viator étterem, a Szent Jakab zarándokés vendégház, a turistaforgalom, a borászat, a kertészet, a kolostori termékek nagyés kiskereskedelme.

Ahol a templom az ateistáké is

Szerző:

Országjáró

Pécsi Egyházmegye

Már Szekszárdról látni. Más irányból is biztos tájékozódási pont. Kiemelkedik a tájból. Itt valóban igaz: toronyiránt lehet tájékozódni. A bátaszéki templom nyolcvan méternél magasabbra nyúlik. Néhány napja azonban megváltozott a neogótikus, székesegyház nagyságú templom képe. Mintha egytornyú Notre-Dame lenne: harmincméteres karcsú süvegét levágták. Majd fölszedték a templomot elzáró kerítést, s április 13-án – több hónapi kihagyás után – ismét az idén száztíz éves istenházában mutattak be szentmisét. De menjünk közelebb…

Az egyház frontmunkásai

Szerző:

Országjáró

Váci Egyházmegye

Megszokásaink szerint élünk, s ezek közé tartozik, hogy a római katolikus plébániát a felszentelt pap személyével azonosítjuk. Napjainkban mégis egyre több helyen találkozunk azzal, hogy családok élnek a plébánián, s a férj vezeti a közösséget. Be kell látnunk, nekünk, hívőknek, hogy eddig kissé kényelmes helyzetben éltünk. Mindent a paptól vártunk, mintegy hit- és lelki életünk kiszolgálását, ami sok esetben kimerült a vasárnapi szentmisén való részvételben. A növekvő paphiány azonban rádöbbent arra: mindenkinek, aki keresztény – katolikus keresztény –, hitalkotóként kell élnie és részt vennie az egyházközség életében.

Tiszaföldváron hosszú ideig, mintegy három évtizedig szolgált Tamási József plébános, aki tavaly más helyre került. Sinka Józsefné, az újonnan alakult egyházközségi képviselő-testület tagja mondja: „Nagyon szerettük Józsi atyát. Megszoktuk őt, nála már tudtunk mindent… Szinte fél életünket végigkísérte, nála voltak hittanosak a gyerekeink, majd ő eskette őket, s keresztelte unokáinkat, temette szüleinket… sok szoros szál kötött össze minket. Ezért váratlanul ért a távozása, nehezen tudtuk elfogadni, hiszen megépítette a martfűi templomot, rendbe tette a többi templomot is, de igent mondott püspök atya kérésére, hogy másutt van szükség rá. Hiányoltuk őt, de beláttuk, a Jóisten maradt, a közösség maradt… az életnek mennie kell tovább.”

„Véletlenül” a világ másik részén

Szerző:

Húsz éve épült a legdélibb magyar templom

Íróasztalomon kis harangocska: a melbourne-i Szent István-templom 1993-as fölszentelésére emlékeztet. „Építészmérnök vagyok, én terveztem a hozzá kapcsolódó magyar központtal együtt” – mondja Zágon Lajos, s hozzáteszi: a kivitelezési munkákat is ő irányította. Szívügyének tekintette, hogy az ausztráliai magyarok anyanyelvükön dicsérhessék Istent.

Mennyien tartoznak a Szent István-templomhoz és a melbourne- i magyar katolikus központhoz? „Több ezren fordulnak meg ott. Nem azt jelenti, hogy rendszeresen eljönnek ennyien, de mindig sokan vagyunk. Nyár végén, februármárcius fordulóján rendezzük a Hungarofestet, a háromnapos ünnepségen kétezren is részt vesznek.”

Az ablakok ereje

Szerző:

Megáldották a Szent Margit Gimnázium kápolnájának oltárképét

Az irgalom, az isteni irgalom az a kőszikla, biztos, szilárd alap, amelyre életünk támaszkodhat. Enélkül elkeserednénk, anarchisták lehetnénk, vagy megelégednénk a pillanatnyi érdekkel, és sehonnan sehová tartanánk. Ez a gondolat vissza-visszatért a Szent Margit Gimnázium ünnepségén, április 5-én. Bíró László püspök ekkor áldotta meg az oltárképet, amely ez esetben a szentély mögötti három hatalmas, színes üvegablak. A gimnázium és a kápolna építészeti felújítása Félix Zsolt tervei alapján hű maradt ahhoz az örökséghez, amelyet a gimnázium 1932-es megnyitása óta képvisel. S már szinte rövid „közjátéknak” tekinthetjük az 1950 és 1996 közötti időszakot, amikor államosított formában működött az intézmény. Az Isteni Megváltóról Nevezett Nővérek Kongregációja által fenntartott iskolában – eredetileg leánygimnáziumban – ma hat évfolyamon huszonhat osztály fogadja a fiatalokat, koedukált formában.

Templomot – hitet építeni

Szerző:

Országjáró

Veszprémi Főegyházmegye

Amikor megérkezett a faluba, tömeg gyülekezett a templom körül, s meghúzták a harangot. De meglehet, kissé félrekongott, mert a jövevény megkérdezte: – Talán halott van? – Erre a sokadalomból érkezett a válasz: – Nem, megjött a pap! Zalabér nyolcszáz éves, mezővárosi múlttal rendelkező település Zalaegerszegtől húsz, Zalaszentgróttól öt kilométerre. Már hosszabb ideje nem volt papja, a plébánia épülete is roskadozott, amikor 2006. július 1-jével a veszprémi érsek ide küldte Kiss Jánost.

Amiből élünk

Szerző:

Húsvéti beszélgetés Udvardy György pécsi püspökkel

Püspök úr, manapság mintha egyre többen materializálni szeretnék a vallást, s így tekintenek a kereszténységre is. Szegényekkel, hajléktalanokkal, oktatás-neveléssel, idősekkel, betegekkel, cigányokkal foglalkozó szervezetnek tartják az egyházat, mintha a kereszténység kimerülne azoknak a kényes társadalmi közfeladatoknak az ellátásában, amelyekkel a világi hatalom sok esetben nem szívesen foglalkozik, vagy nehezen tud mit kezdeni.

– Ismételten föl kell tennünk magunknak a kérdést: mi az egyház valójában? A II. vatikáni zsinat egyházról szóló dokumentuma azt mondja: az egyház jele és eszköze az Istennel való kiengesztelődésnek, az üdvösség művének.

Nekünk az üdvösséget, az emberi üdvösséget kell szem előtt tartanunk. Az említett társadalmi kérdések hitünkhöz tartozó területek, de ha kizárólag megoldandó gyakorlati feladatnak tekintjük ezeket, félő, hogy elfedik az üdvösség művét és munkálását. Miközben az egyház lényegét keressük, szolgálnunk kell, de nem kiszolgálnunk az adott társadalmat és az adott kultúrát.

Kiemelt egyetem – nemzetközi kapcsolatokkal

Szerző:

Beszélgetés a Pázmány Péter Katolikus Egyetem rektorával

A Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE) egyre jelentősebb szerepet tölt be a magyar és a nemzetközi tudományos életben. Ezt jelzi a kiemelt egyetemi státusz elnyerése, s az a fokozott érdeklődés, amely a legutóbbi időben az izraeli nagykövet és az Egyesült Államok magyarországi nagykövet asszonyának látogatásában is megnyilvánult. Ezt a sorozatot a német és a lengyel nagykövet meghívásával még ebben a tanévben folytatni szeretnék. Közben több jelentős tudományos együttműködési megállapodást kötött az egyetem. Szuromi Szabolcs Anzelm rektorral beszélgettünk minderről.

– Rektor úr, mit jelent a kiemelt egyetemi státusz?

– Az új felsőoktatási törvény lehetővé tette a csatlakozást az állami kiválósági programhoz. Az egyes egyetemeknek el kellett készíteniük intézményfejlesztési tervüket, s ennek alapján határozták meg azokat az egyetemeket, amelyek kutatóegyetemi, kiemelt egyetemi, illetve kutatókari státuszt nyerhettek el.

A kiemelt egyetemen nemzetközileg elismert kutatás és oktatás folyik. A kutatókar esetében a legnagyobb hangsúlyt a kutatásra helyezik, s a kutatásból származó szellemi és anyagi haszon közvetlenül visszakerül a képzésbe. Természetesen mindez az adott intézménynek a felsőoktatási rendszeren belüli állami megbecsülését is magában foglalja.