Először játszottak külföldön

Visszavágóra jött a Svájci Gárda – Amint arról korábban beszámoltunk, a Magyar Cigány Labdarúgó-válogatott március elején fölényes győzelmet aratott Rómában, amikor barátságos mérkőzésen csapott össze a pápa testőrségéből alakult focicsapattal. Mezei István, a magyarok menedzsere akkor reményének adott hangot, hogy a Svájci Gárdát visszavágóra hívhatják hazánkba.

Bűn és büntetlenség

– avagy ki az a Biszku Béla? – Két újságíró – Skrabski Fruzsina és Novák Tamás, önmagukat a Beregi Ifjúsági Egyesület tagjainak kiadva a bizalmába férkőztek Biszku Bélának, aki 1957 és 1961 között a Kádár-kormány belügyminisztere volt. Az MSZMP KB zárt ülésein többször felszólalt, nehezményezve, hogy az általa még ma is ellenforradalomnak nevezett 1956-os események résztvevőinek súlyosabb ítéleteket kell kapniuk.

São Paulo érseke hazánkban

Erdő Péter bíboros július 9-én a budavári prímási palotában fogadta Odilo Pedro Scherer bíborost, São Paulo érsekét, aki a Vatikánból látogatott Magyarországra. A találkozón jelen voltak a tavaly október közepén Brazíliából érkező fiatal misszionáriusok is, akik a Shalom katolikus közösség tagjaiként az új evangelizáció São Paulóban már bevált módszereivel hirdetik az evangélium örömhírét.

Összetartozunk

Hálaadás a kettős állampolgárságért Csaba testvér kezdeményezésére – Rekkenő hőségben érkeztem a bazilika előtti térre. A vendéglátóhelyek teraszain turisták iszogattak, a társszékesegyház lépcsőin sokan pihentek, fotózkodtak, háttérként használva a templomot.

Papi zarándoklat – hálaadás a kegyelmekért

Több egyházmegye főpásztora a papság évének lezárásaként papjainak zarándoklatot szervezett. Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek a felvidéki Bácsfára és a Pozsony melletti legősibb kegyhelyre, Máriavölgybe hívta papjait imádkozni. A június 22-23-ai zarándoklatra közel negyven pap jelentkezett, hogy a buszon főpásztorával együtt induljon imádságos lélekkel hálát adni hivatásáért.

Bácsfa, ez a Szent Antal-kegyhely egykor az esztergomi érsek faluja volt. Nevét először 1205-ben említik oklevélben. 1238-ban már biztosan volt temploma, melyet 1852-ben bontottak le. Páduai Szent Antalnak szentelt ferences temploma 1660 és 1677 között épült a kolostorral együtt. 1828-ban harminchárom házában alig kétszázötven lakos élt, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak. 1849. május 12-én határában csata dúlt a honvédsereg és a császári csapatok között.

Róma „magyar” temploma

Az Örök Várost felkereső turista vagy zarándok biztosan ellátogat a Szent Péter-bazilikához, megnézi az úgynevezett patriarchális bazilikákat, akárcsak a „legmagyarabb” római templomot: a Santo Stefano Rotondót. Az itáliai templomok rangsorában előkelő helyet elfoglaló, az egykori Mons Caeliuson, mai nevén Monte Celión található templom a lateráni Szent János-bazilika közelében található, s a nemzetközi összefogással finanszírozott restaurálási munkák után ismét rendszeresen látogatható.

Nem hagyjuk el őket a bajban

Az árvízkárosultaknak segít a karitász – Amikor telefonon kerestem Écsy Gábort, a Magyar Katolikus Karitász igazgatóját, épp egy minisztériumi megbeszélésről érkezett, ahol a segélyszervezetek, a katasztrófavédelem képviselőivel, az árvízi védekezés megszervezésével foglalkozó miniszteri biztossal tárgyaltak az országot sújtó árvízi védekezésről és az utána következő segítségnyújtás megszervezéséről.

Trianon és a magyar katolikus egyház

A trianoni békediktátum emléknapja alkalmából Bábel Balázs kalocsa-kecskeméti érsek június 4-én előadást tartott – az eredeti tervek szerint a Porta Egyesület kecskeméti dísztermében, ám olyan sok érdeklődő gyűlt össze, hogy a szervezőknek a rendezvényt a szomszédos Szent Miklós-templomban kellett megtartaniuk. Az érsek A trianoni békediktátum és a magyar katolikus egyház címen tartotta előadását, melynek néhány gondolatát közöljük az alábbiakban.