Oltáriszentség-kápolna a fővárosban – Az úrnapi szentmise keretében áldotta meg Erdő Péter esztergom-budapesti érsek a Szent István-bazilika új Oltáriszentség-kápolnáját. A liturgikus tér kialakítása Bukta Norbert alkotása, melyet a korábbi kincstár helyén alakítottak ki.
Emlékülés és szentmise a nemzeti összetartozás napján – Kilencven évvel ezelőtt, 1920. június 4-én írták alá az I. világháború győztes hatalmai Magyarország képviselőivel a versailles-i Nagy-Trianon-kastélyban a háborút lezáró magyar békediktátumot – „békeszerződést”. A béke feltételeit a magyarok részvétele nélkül határozták meg az 1919-1920-as párizsi konferencián.
Szolgálja a politika az embereket! – Keresztény gyökerek és a boldog magyar élet címmel előadás-sorozatot indított a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége, mellyel az ország több települését is felkeresik. Május 26-án, a budapesti Szent Kinga Közösségi Otthonban Hazánk újjáépítése emberközpontú politikával címmel Gilly Gyula és Szilvácsku Zsolt, a Korányi András Alapítvány szakértői tartottak előadást.
A magyar hősök emléknapja – Báró Abele Ferenc vezérkari őrnagy 1915-ben azt javasolta: minden település állítson emléket a világháborúban elesett hőseinek – nevüket véssék kőbe. Kezdeményezése 1917-ben törvényerőre emelkedett, ekkortól kötelezővé tették a világháborús hősi emlékművek állítását.
Elsőáldozások országszerte – A tavasz vége, a nyár eleje az egyházban az elsőáldozás és a bérmálás ideje. A felnőtt keresztények ekkor már elvégezték húsvéti szentgyónásukat, és felelősséget érezve gyermekeik hite iránt, gondoskodnak, hogy egy-egy templomi közösségben felkészítsék őket e szentség első vételére. Sok felnőtt számára maradt örök emlék az elsőáldozása, amikor ünnepi ruhában, kisgyerekként először járulhatott a pap által kiszolgáltatott szentséghez.
Cigány-nem cigány találkozó Gödöllőn – Cigány-nem cigány találkozót rendezett a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) Migrációs Irodája és a váci egyházmegye cigányevangelizációs irodája – a Ceferino Ház – május 22-én, Olyanok voltak, mint a pásztor nélküli juhok címmel, a gödöllői Premontrei Gimnázium aulájában. A délelőtt folyamán Beer Miklós váci megyés püspök mutatott be szentmisét. A találkozón részt vett az MKPK cigánypasztorációs bizottságának elnöke, Székely János segédpüspök is.
Díszdoktor lett a Nevelési Kongregáció prefektusa – Pázmány Péter 1635-ben Nagyszombatban egyetemet alapított Universitas Hungarica néven teológiai és filozófiai fakultással. Az alapítólevelet május 12-én írta alá, 375 év elteltével pedig ezen a napon együtt ünnepeltek a jogutód karok és egyetemek.
Az Egyházüldözés és egyházüldözők a Kádár-korszakban címmel rendezett konferenciához kapcsolódóan a jezsuiták Párbeszéd Házában május 7-én kiállítás nyílt, melyen a szervezők bemutatják, mennyire szerteágazó és kiterjedt volt az egyházüldözés a kádári időkben, melynek propagandája a hatvanas évek végétől kezdve kül- és belföldön egyaránt– hazug módon – a vallásszabadság megvalósulásáról beszélt.
