A tisztelet ünnepe

Ezek az ország számos településén még ma is megtalálhatóak. 1924-ben egy újabb törvény május utolsó vasárnapját a hősök napjává nyilvánította, és azt a nemzeti ünnepek közé emelte. 1925-től e napon az ország számos területén emlékeztek istentiszteletekkel, koszorúzásokkal, ünnepi műsorokkal a haza elesett hőseire. A II. világháború után politikai és szimbolikus tartalma miatt megtiltották az emlékezést, így hivatalosan csak a rendszerváltozást követően lehetett ismét ünnepelni a ’48-as, első és második világháborús, illetve ’56-os hőseinket. A Magyar Országgyűlés – adózva az elmúlt ezredév mindazon magyar hősei emléke előtt, akik a haza szabadságáért és függetlenségéért, illetve a nemzet fennmaradásáért vérüket ontották vagy életüket áldozták – a nemzet erkölcsi adósságát törlesztette, amikor 2001-ben törvényt fogadott el arról, hogy május utolsó vasárnapja legyen ismét a magyar hősök emléknapja. Szerte az országban világi és egyházi ünnepségeken emlékeznek ebben az esztendőben is egykori hőseinkre, akik saját meggyőződésük, esetleg katonai feljebbvalóik parancsára – de mindenképpen abban bízva, hogy a haza érdekéért harcolnak – életüket áldozták a nemzetért. Spányi Antal püspök a Mészeg-hegyen, a Don-kanyar Emlékkápolnánál mutat be szentmisét május 30-án. Immár hagyománya van annak, hogy a székesfehérvári egyházmegye főpásztora a doni áttörés, illetve más, a hadviseléshez kapcsolódó ünnepeken szentmisét mutat be a Pákozdhoz közeli emlékhelyen.