Bókay László

Szentmise és történelem a kolostor romjainál

Százak gyűltek össze a Margit-szigeti kolostor romjainál, ahol IV. Béla király leánya sok száz éve szerzetesként élt. Évtizedek óta szokás, hogy az egyházmegye főpásztora a Szent Margit égi születésnapjához közeli vasárnapon itt mutat be szentmisét. Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek ebben az évben január 16-án délelőtt tett így, imádkozott a hívekkel hazánkért, a magyar népért. A tavaszias időben nagy tömeg gyűlt össze, hogy több katolikus iskola diákjaival együtt részt vegyenek a szertartáson.

A megújulófélben lévő Margit híd felől a romok felé sétálva egyre csökkent a város moraja. Az autók zaját átvette a bicikliző, labdázó gyerekek ricsaja, szüleik időről időre felhangzó fegyelmező szavai. Hatalmas öreg fák alatt baktattam a szentmise helyszínére, s Arany Jánosra gondoltam – kedves tölgyeit kerestem, és a múlt nyomai után kutattam tekintetemmel.

Megállapodás az egyház és a kormány között

Erdő Péter bíboros, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke és Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a püspöki kar és a magyar kormány nevében megállapodást írt alá december 27-én a Parlamentben.

Semjén Zsolt az esemény után elmondta, a szentszéki-magyar vegyes bizottság minden lényeges kérdésben megállapodott. Ezek közül kettőt különösen fontosnak tart. Az egyik, hogy az a járadék-kiegészítés, melyet az első Orbán-kormány a protestáns egyházaknak megadott, mostantól a katolikus egyház részére is jár: ez évi ötmilliárd-háromszázmillió forintot jelent. Az összeget már a 2011-es költségvetés is tartalmazza. A másik kiemelt fontosságú kérdés, hogy az Állami Számvevőszék jelentésében is szereplő, ám az előző kormány által a hatályos törvények és megállapodások ellenére sem folyósított négymilliárd forint összegű oktatási kiegészítő normatívát az elkövetkezendő években az állam pótolni fogja, rendezve ezzel az előző vezetés felhalmozott adósságát.

Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek Mindenszentek napján szentmise keretében áldotta meg a cigányság által szentként tisztelt Boldog Ceferino szobrát a józsefvárosi plébániatemplomban. A szertartáson részt vett Székely János, a katolikus püspöki konferencia cigánypasztorációért felelős püspöke és a templom papsága is.

Egyházi segítség a munkahelyteremtésben is

Amint előző számunkban beszámoltunk róla, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia őszi rendes ülésén újabb öt esztendőre Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érseket választotta elnökéül. A szeptember 6-7-én megtartott találkozó elején a testület vendége volt Juliusz Janusz apostoli nuncius, és bemutatkozó látogatást tett Győriványi Gábor kijelölt szentszéki magyar nagykövet. Az ülést követő sajtótájékoztatón Erdő Péter, Mohos Gábor, az MKPK titkára és Écsy Gábor, a Magyar Katolikus Karitász vezetője beszámolt a kétnapos esemény legfontosabb döntéseiről.

A püspökök testülete úgy határozott, hogy december 26-ától – Szent Család ünnepétől – 2011. december 30-ig terjedően meghirdeti a család évét. A tematikus év célja a család értékeinek felmutatása, intézményének erősítése.

Újmisés áldás a Kútvölgyi kápolnában

A Krisztus ügye Lelki Család közösség (FSO) szerzetese, Héray András, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia irodaigazgatója szeptember 5-én köszöntötte Regőczi István atyát és az összes megjelentet, akik a közösséget alapító Júlia anya születésének századik évfordulóján Csépányi Gábor első miséjére összegyűltek. Mint Héray András a liturgia kezdetén elmondta: Júlia anya 1969-ben járt Budapesten Regőczi Istvánnál az engesztelő kápolnában. Úgy ismerték meg egymást, hogy István atya Belgiumban, ahol 1943-ban szentelték, még szeminaristaként a magyar Himnuszt énekelte egy templomban. Júlia anyát úgy meghatotta a dallam – majd a szöveg, amelyet lefordíttatott magának -, hogy arra kérte a kispapot: egyszer ismertesse meg a magyarokkal.

Európai püspökök az okológiai válságról

Esztergomból indult az az ötnapos, „zöld” zarándoklat, melyen a teremtésvédelemért felelős európai püspökök és a püspöki konferenciák megbízottai vettek részt. A szeptember 1. és 5. között tartó, Komárom, Pozsony és St. Pölten érintésével a mariazelli kegyhelyre vezető úttal a nemzetek küldöttei közötti kapcsolat erősítésére és a tapasztalatcsere lehetőségének elősegítésére törekedtek a résztvevők. A témát XVI. Benedek pápa 2010-es béke-világnapi üzenetéből merítették: „Ha békére törekszel, védd a teremtett világot”.

A zarándoklat nyitó ünnepségén Erdő Péter bíboros, az Európai Püspöki Konferenciák Szövetségének (CCEE) elnöke mellett Illés Zoltán, a Vidékfejlesztési Minisztérium környezet- és természetvédelemért, valamint a vízügyekért felelős államtitkára és Duarte da Cunha, a CCEE főtitkára szólt a résztvevőkhöz.

Illés Zoltán többek közt arról beszélt, hogy a keresztényeknek mindig fontos volt a teremtett világ védelme, az egyház minden korban óvta a teremtményeket. A CCEE főtitkára szerint azért egy Európa szívében zajló zarándoklatot képzeltek el a szervezők, mert ez tűnt a céljaiknak leginkább megfelelő eszköznek. Egy zarándoklat mindenekelőtt lelki utazás, a megtérés útja, amely azzal kezdődik, hogy elhagyjuk környezetünket. Ezt azért tesszük, hogy elérjük az Isten által számunkra megjelölt célt. E szándék hallgatásra és elmélkedésre, elmélyülésre és imádságra való nyitottságot feltételez.