Bókay László

Garanciák kellenek a szabad vallásgyakorlásra

Szerző:

Az új egyházi törvényről a püspöki kar ülésén

A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) május 31. és június 1. között megtartotta nyári rendes ülését. Az új vallásügyi törvény tervezetével kapcsolatban az MKPK kiemelte annak fontosságát, hogy a törvényben legyenek meg a garanciák a szabad vallásgyakorlásra, amelynek elengedhetetlen feltétele az egyházak autonómiájának tiszteletben tartása az egyház és az állam különválasztásának elve alapján, amelyet az új Alkotmány is megerősít.

Az egyházi zene apostola volt

Szerző:

 Megpróbáltatások a diktatúra idején

A kommunizmus áldozataival, az egyház diktatúrabeli sorsával, a terror áldozataival foglalkoztunk február 27-i számunk több írásában is, így például az egyre több adatot feltáró történészi kutatásokról írt Tabajdi Gábor. A cikk mellett fotókat is közöltünk. Olyanokat, amelyeket titokban készítettek a „biztonsági” szervek emberei, hogy adott esetben bizonyítékként használhassák fel a megfigyelt és meghurcolni kívánt emberekkel szemben. Az egyik általunk közölt fotó, ami Székesfehérváron készült, és Harmat Artúrt, illetve Werner Alajost tudtuk azonosítani rajta, elvezetett Kertész Gyulához, aki a két neves egyházzenész között látható harmadik férfiban felismerte 1967-ben elhunyt édesapját, Kodály Zoltán egykori tanítványát, akit ugyancsak Kertész Gyulának hívtak.

Rövid telefonbeszélgetés után már meg is egyeztünk, hogy felkeresem őt, hiszen számtalan érdekes és értékes emléke van édesapja munkásságáról, az ötvenes években rendszeressé váló és a hatvanas években is folytatódó belügyi zaklatásokról, megalázásokról, lehallgatásokról, megfigyelésekről. A házon, ahol Kertész Gyula lakik, édesapjának emléket állító tábla található. Itt élt idősebb Kertész Gyula egészen a haláláig.

A zirci apátság kincsei

Szerző:

Zircen különleges tárlat nyílt, amely gondos alapossággal dolgozza fel az apátság történetének három nagy korszakát. Olyan kódexeket és kéziratokat állítottak ki, amelyeket a közönség eddig még sohasem láthatott.

A zirci ciszterci apátság könyvtára hazánk egyik legjelentősebb visszatekintő egyházi gyűjteménye. Története három nagy korszakra osztható: az első az apátság alapításától a török invázióig tartott, és a település, valamint a kolostor elnéptelenedéséhez vezetett, a másodikat az újratelepítéstől a rend 1950-es feloszlatásáig számítják, a harmadik pedig napjainkban is tart: már jó ideje az Országos Széchényi Könyvtárhoz tartozó műemlék könyvtár a zirci.

Alaptalanul ítélték halálra

Szerző:

II. János Pál is közbenjárt a megmentéséért – Joaquín José Martínez a halálbüntetés ellen küzd

Különös beszélgetésre, tanúságtételre hívta az Európai Ifjúsági Központba az érdeklődőket a Sant’Egidio közösség április elsején. Joaquín José Martínezt, a spanyol–ecuadori származású, USA-ban élő fiatalembert 1997-ben, huszonnégy évesen kettős gyilkosság vádjával letartóztatták, majd a floridai bíróság halálra ítélte. A per során a bíróság súlyos hibákat vétett. Martínez megmentése érdekében közbenjárt több európai, köztük a spanyol kormány és II. János Pál pápa is. A cél érdekében indított kampányban közreműködött a Sant’Egidio közösség is. 2001. június 7-én a fellebbviteli bíróság felmentette a vádpontok alól. Martínez harminchét hónapot töltött a halálsoron. Ma a halálbüntetés elleni nemzetközi összefogás egyik vezéralakja, pedig fiatalon hitt a kivégzések jogosságában.
Sokan jöttek el a találkozóra, melyen megdöbbentő őszinteséggel és részletességgel számolt be életéről az egykori halálraítélt. A ma vállalkozóként dolgozó férfi elmondta, hogy New York egyik katolikus iskolájában tanult, ahol sokan hittek a halálbüntetés jogosságában, elrettentő erejében. Tanulmányai befejezése után, tizenkilenc évesen családot alapított. Húsz, majd huszonegy évesen lányai születtek. Mint mondta, gazdag volt – számára az amerikai álom valóság volt. Sportkocsival járt, a tengerparton lakott egy nagy lakásban. Miután házassága megromlott, huszonnégy évesen már el is vált feleségétől.
Abban az időben Floridát egy kettős gyilkosság foglalkoztatta.

Felelősség a jövő nemzedékért

Szerző:

 

Családünnep a Szent István-bazilikánál

A Familiaris consortio kezdetű apostoli buzdítás megjelenésének harmincadik évfordulóján a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia által szervezett, Az állam és az egyház felelőssége a jövő nemzedékért című nemzetközi konferenciára hazánk uniós elnökségének idején, az Európai Népesedési és Családügyi Hét keretében került sor. A találkozó zárónapjára, március 31-ére az Esztergom-budapesti főegyházmegye pasztorális irodája családünnepet szervezett a Szent István-bazilika előtti téren, ahol a jelen lévő családok segítségével élőképet alkottak. Színes esőkabátokban Európa kék alapszínén egy fehér keresztet, az Európai Unió tizenkét csillagát és egy piros szívet alkottak, valamint egy hatalmas molinón a „család” szó látszott különféle nyelveken.

Ezt követően a bazilikában ünnepi műsorra került sor, amelyben közreműködött többek között Lovász Irén, Ákos, Szandi, Lackfi János és Ókovács Szilveszter. Az ünnep végén igeliturgia keretében Erdő Péter bíboros szólt az egybegyűltekhez, majd ünnepélyes áldásban részesítette a családokat.

Fotó: Bókay

Hazánkban a hála keresztje

Szerző:

Lwówban 2003-ban indult útjára az a kezdeményezés, hogy Krisztus feltámadásának emlékére, Isten iránti hálánk jeléül a világ összes fővárosába eljusson egy hatalmas tölgyfa kereszt. II. János Pál 2004. március 10-én a Vatikánban megáldotta a misszió kezdeményezőit. A hálaadó zarándoklatot és a keresztet Krisztus halála és feltámadása kétezredik évfordulójának ünneplésére szentelik. Arra szeretnék kérni a világ embereit, hogy hálájukat fejezzék ki Krisztusnak szeretetéért, s hogy egyesítsék a népeket Krisztus keresztje alatt.

Hazánkban járt Tel-Aviv főrabbija

Szerző:

Erdő Péter bíboros, az MKPK elnöke január 18-án hivatalában fogadta Israel Meir Laut, Tel-Aviv főrabbiját, aki kétnapos látogatásra érkezett hazánkba. A hetvenhárom éves Lau Lengyelországban született, hétévesen élte túl a holokausztot. 1971-ben Észak-Tel-Aviv rabbijává, majd 1983-ban az Izraeli főrabbinátus tagjává választották. 1993-ban lett Izrael főrabbija, ezt a posztot tíz éven keresztül töltötte be, ezután lett Tel-Aviv főrabbija. Életútjáért 2005-ben megkapta Izrael állam legmagasabb kitüntetését, az Izrael-díjat.

Látogatásának első napján A zsidó élet törvényei című könyvének bemutatóját tartották Budapesten, a VII. kerületben lévő Rumbach Sebestyén utcai zsinagógában. Felkereste a budapesti Páva utcai Holokauszt Emlékközpontot, ahol megtekintette a zsinagógaépületet, az Áldozatok Emlékfalát és a magyar vészkorszak történetét bemutató állandó kiállítást. Lau, aki a jeruzsálemi Jad Vasem Intézet elnöke, újságírói kérdésre elmondta, családi szálak fűzik Magyarországhoz, édesapja Eperjesen volt rabbi.

„Az egész földre elhat az ő szózatuk”

Szerző:

Megáldották a Mátyás-templom harangjait

Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek január 23-án megáldotta a budavári Nagyboldogasszony-templom két újrahangolt és felújított, valamint négy új harangját. A két régi harangot november 26-án kiemelték a toronyból, és a passaui Rudolf Perner harangöntő üzemébe szállították, hogy összehangolják őket azzal a három új haranggal, amelyet szintén a passaui műhelyben öntöttek tavaly nyáron, Jézus Krisztus, XII. Piusz és II. János Pál pápa tiszteletére. A harangok december 16-án érkeztek a Mátyás-templom elé, ahol január végéig mindenki megtekintheti őket.

Az ünnepi eseményen megjelent Schmitt Pál köztársasági elnök, Tarlós István főpolgármester és Nagy Gábor Tamás I. kerületi polgármester is.

Az új harangokhoz elleningás harangszéket kellett készíteni, hogy megszólalásukkor a vízszintes irányú erők ne károsítsák a tornyot. Ez különleges műszaki kihívás volt. A négy új harang közül az említett három kétszáz, százötvenöt, illetve száztizenhét centiméter átmérőjű, súlyuk negyvenöt, tizenkilenc, illetve tizenöt mázsa. A Szent Margit tiszteletére öntött, száztíz kilogrammos kisharang Rudolf Perner ajándéka, és az eddigi lélekharang felváltására érkezett.