Állami kitüntetés

Bencés iskolák együttműködését segíti

Völner Pál, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium infrastruktúráért felelős államtitkára Eberhard Borghoffnak, a meschedei bencés gimnázium tanulmányi igazgatójának május 6-án a magyar köztársasági érdemrend lovagkeresztjének arany fokozatát adta át.

Borghoff a meschedei bencés gimnáziumban érettségizett 1967-ben. Ezt követően a bonni Friedrich Wilhelms Egyetemen latint, földrajzot és katolikus teológiát hallgatott. Először ideiglenes megbízással, majd 1978-tól véglegesített tanárként hittant és földrajzot oktat alma materében. 2004-től az intézmény tanulmányi igazgatója.

Közeleg Mindszenty boldoggá avatása?

Habsburg Mihály: szükséges a hívek imája is  

A közelmúltban a Magyar Kurír szerkesztőségében interjút adott a hírügynökségnek és az Új Embernek Habsburg Mihály, a Mindszenty Alapítvány elnöke, aki II. János Pál pápa boldoggá avatásakor Rómában járt, s a szenttéavatási kongregációnál tájékozódott Mindszenty József bíboros boldoggáavatási eljárásának helyzetéről.

Minden gyermekre várnak valahol…

Állam és egyház összefogása a család védelmében

Médiakampányt, rendezvénysorozatokat és pályázatokat indított útjára a Nemzeti Erőforrás Minisztérium szociális, család- és ifjúságügyért felelős államtitkársága, hogy felhívja a figyelmet a nők és a férfiak társadalmi egyenlőségére, a családi életet támogató munkahelyek fontosságára, valamint a nemek esélyegyenlőségére. Soltész Miklós államtitkár a múlt héten az ÁGOTA Alapítvány gyermekvédelmi konferenciáján hangsúlyozta: a gyermekvédelmi szakellátás terén az állam, az egyházak, az önkormányzatok és a civil szféra összefogására van szükség.

A minisztérium Egyensúly a családban + egyensúly a munkában = egyensúly a világban mottóval elindított médiakampánya, rendezvénysorozata és pályázatai felhívják a figyelmet a nemek társadalmi egyenlősége, a családi életet támogató munkahelyek, valamint az esélyegyenlőség fontosságára.

Kora nyári érettség(i)

Évtizedek távlatából is emlékszem az érettségim évére. Egyfelől hatalmas felszabadultság érzése vett rajtam erőt, hiszen tudtam, hogy mostantól – akkor is, ha a szüleim még segíteni próbálnak majd az életben eligazodni – magam irányíthatom a sorsomat – , másfelől viszont hatalmas nyomás nehezedett rám: tudtam, hogy iskolába nem kell járnom ugyan, de vár rám a szóbeli megmérettetés. Arra már halványabban emlékszem, hogy mikor tudatosult bennem, bennünk, negyedikes diákokban: a tanév végén számot kell adnunk az elmúlt esztendőkben tanultakról.

Iskolában térítenek a katolikusok?

Az elmúlt napokban több médiumban is megjelentek felháborodott írások arról, hogy a történelmi egyházak több településen önkormányzati iskolákat akarnak átvenni, és ezzel megszűnik az ideológiailag semleges oktatás lehetősége. Olyan esetekről is tudósítottak a lapok, amikor az iskola új fenntartója kérdőívet adott a pedagógusok vagy az iskolába járó gyerekek szüleinek kezébe, és az egyházhoz való viszonyukról érdeklődött. Érdemes e hírek hátterét megvilágítani.

Azt talán mindenki tudja, hogy az ország önkormányzatainak jelentős része az elmúlt évek során jelentős mértékben eladósodott. Azt már talán kevesebben tudják, hogy az önkormányzati iskolák fenntartása az államtól kapott normatívából, illetve a helyi önkormányzatok által nyújtott működési támogatásból tevődik össze. Az állami normatíva összege évről évre csökken: míg tíz évvel ezelőtt még a költségek hetvenöt-nyolcvan százalékát tette ki, ma már csupán alig a felét. Ez érthetővé teszi, hogy az amúgy is eladósodott önkormányzatok néhány esetben szívesen szabadulnának a sok pénzt felemésztő iskoláiktól.

Mindszenty-emlékérmek átadása

Veres András szombathelyi megyés püspök és Andor Imre Mindszenty-kutató vehette át május 21-én, a Parlament felsőházi termében a Mindszenty-emlékérmet azon a konferencián, melyet a Mindszenty Alapítvány és a Mindszenty Társaság szervezett. Az eseményen Habsburg Mihály, az alapítvány elnöke ismertette a boldoggáavatási eljárás aktuális állását. Szőke János, az ügy viceposztulátora betegsége miatt levélben szólt a jelenlévőkhöz. A konferencia második részében a Mindszenty Alapítvány ösztöndíjasai tartottak előadásokat a bíboros tárgyi hagyatékáról, a nyilas diktatúra idején történt bebörtönzéséről, a benesi dekrétumok leállításáért kifejtett tevékenységéről, továbbá rendőrségi-hírszerzési megfigyeléséről.

Az Isten szolgája címmel megrendezett konferenciát levélben köszöntötte Schmitt Pál köztársasági elnök, aki felolvasott üzenetében hangsúlyozta: május 27-én, amikor a Vatikánban a soros elnökség kapcsán Magyarország koncertet ad XVI. Benedek pápának, Mindszenty József bíboros boldoggá avatásának ügyéről is szót fog ejteni a pápának.

Fotó: Bókay

Veres András szombathelyi megyés püspök és Andor Imre

Mindszenty-kutató vette át a Mindszenty-emlékérmet

Hit, kultúra, emberség

A máriapócsi és a mátraverebély-szentkúti nemzeti kegyhely, a Hajdúdorogi és a Váci egyházmegye, valamint a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola A zarándokhely: hit, kultúra, emberség címmel konferenciát szervezett, melyet Budapesten, június 3-án tartottak.

 Antonio Maria Vegliò érsek (Fotó: Cser)

Az eseményen előadást tartott Antonio Maria Vegliò érsek, az elvándorlók és úton lévők pápai tanácsának elnöke, röviden bemutatva a pápai tanács tevékenységi területét és módszereit. Mint elmondta, az egyház tevékenysége általában az egyházmegyék, konkrétan a plébániák körében zajlik, ám minden esztendőben milliók hagyják el lakhelyüket – saját elhatározásukból és kényszerűségből egyaránt -, s maradnak gyakran lelkipásztori gondozás nélkül.

Üzenet Európa keresztényeinek

A vallásközi párbeszédről Gödöllőn

A magyar uniós elnökség hatodik, befejező hónapjában, június első napjaiban keresztény–zsidó–iszlám nemzetközi konferenciát rendezett Gödöllőn a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium. Az esemény célja a történelmi egyházak közötti párbeszéd és együttműködés erősítése. A tagországokon kívül Horvátország, Szerbia, Bosznia–-Hercegovina, Ukrajna, Oroszország, Izrael, az Egyesült Államok és közel–keleti államok delegációit hívták meg rá. A résztvevők beszámoltak arról, hogy országukban milyen az állam és az egyház viszonya, valamint hogy miként valósul meg a szabad vallásgyakorlás. Napirenden szerepelt az egyes vallások és vallási kisebbségek adott országok beli helyzete is.