Üzenet Európa keresztényeinek

 

Semjén Zsolt, a KDNP elnöke, miniszterelnök–helyettes a konferenciát köszöntő beszédében kiemelte: nagyon fontosnak érzi, hogy az állam és az egyház elválasztása nem jelentheti az egyház és a társadalom elválasztását.

Szászfalvi László, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkára arról beszélt, hogy a magyar soros EU-elnökséggel szoros összefüggésben a mostani konferencián arról folytatnak tanácskozást, hogy az európai gyökereket meghatározó keresztény, zsidó és iszlám értékek hogyan járulhatnak hozzá akár külön-külön, de különösen az egymással folytatott „trialógusban” a békés, igazságos és reményteljes európai élet megvalósulásához és fejlődéséhez.

 
  

Erdő Péter bíboros (jobbra): Ha az európai keresztények

megerősödnének a hitükben, az a toleranciát is előmozdítaná

Aliza Bin-Noun, Izrael budapesti nagykövete nyitóbeszédében az Izraelben élő felekezetek és népcsoportok helyzetéről beszélt – a zsidók mellett jelentős arab és keresztény kisebbség él az országban. Felidézte II. János Pál pápa 2000-es izraeli látogatását, amely, mint mondta, mérföldkövet jelentett a keresztény–-zsidó párbeszédben. „A megértés, az alázat nagyon fontos: beszélnünk kell, meg kell hallgatnunk egymást, és nagyon fontos egymás elfogadása” – hangsúlyozta.

 

Eleni Tsakopoulos Kounalakis, az Egyesült Államok budapesti nagykövete szerint ideje arról beszélnünk, hogy a vallás miként épít hidakat, amelyek összekötnek, nem pedig falakat, amelyek elválasztanak. Az Egyesült Államokban külön emléknapot szentelnek a vallásszabadságnak, emelte ki.

Aly Houssam Eldin Elhefny Mahmoud, Egyiptom rendkívüli meghatalmazott nagykövete beszédében kitért arra, hogy Észak–Afrikában a közelmúltban jelentős változások mentek végbe. Úgy tűnik, hogy nagy előrelépés történik a demokrácia és a vallásszabadság erősödésében. A vallási indíttatású bűncselekményeket kivizsgálják, és ösztönzik az embereket a szabad vallásgyakorlásra. A zárt templomokat ki kell nyitni az imádkozók előtt. Az a cél, hogy teljes béke legyen a társadalomban: a félholdat igyekeznek egyesíteni a kereszttel – hangsúlyozta.

Jorge Sampaio, az ENSZ Civilizációk Szövetségének elnöke, volt portugál államfő video-üzenetében a sokszínűség gazdagító hatásáról beszélt, Tőkés László, az Európai Parlament alelnöke pedig az egyházaknak a közép– és kelet–európai kommunista rendszerek megbuktatásában játszott szerepéről ejtett szót.

Erdő Péter bíboros, az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsának elnöke felszólalásában arra a tényre irányította a figyelmet, hogy miközben a Közel-Keletről tömegesen menekülnek a keresztények a létbizonytalanság és az üldöztetés elől, Európában a nem keresztény bevándorlók integrációja jelent gondot. Ez utóbbinak részben az is oka, hogy az európai keresztények közül sokan elveszítették vallási identitásukat, ezért egyfajta fenyegetésként élik meg az erős vallási identitású csoportok megjelenését. Ha az európai keresztények megerősödnének a hitükben, az a toleranciát is előmozdítaná. A katolikus egyház európai szinten is párbeszédet folytat a zsidó és a muszlim vallási közösséggel – szögezte le a bíboros.

Zoltai Gusztáv az Európai Zsidó Kongresszus végrehajtó bizottságának képviseletében kijelentette: a magyarországi zsidóság rokonként tekint az iszlám vallásra, és igen jó a kapcsolata a keresztény egyházakkal, amelyekkel rendszeresen párbeszédet is folytat.

Hilarion metropolita, a moszkvai patriarchátus külügyi osztályának vezetője előadásában leszögezte: Magyarország példát mutat történelmi, vallási és erkölcsi hagyományai iránti elkötelezettségben és a hagyományok tiszteletében, mindezt az új alaptörvény is tükrözi. A világban sokfelé üldözik a keresztényeket, pedig mind a keresztény, mind a zsidó, mind pedig az iszlám hittől idegen a más vallásúak üldözése – mutatott rá.

Az előadók legtöbbje hangsúlyozta, hogy az Európai Unió elsősorban a zsidó- keresztény kultúrkörre épül, de arra is kitértek, hogy a tagállamok vallási térképe egyre színesebb, ezért az egyházak közötti párbeszéd előmozdítása napi aktualitássá vált. A muzulmán népesség megjelenése Európában nemcsak vallási–kulturális, hanem társadalmi tényező is. A konferencia a kulturális sokszínűség elnökségi prioritásához kapcsolódva a kultúrák, vallások közötti párbeszéd előmozdításának célját szolgálta. A közös gondolkodás elősegítheti a különböző vallások békés együttélését, a konfliktusok elkerülését.

(Következő lapszámunkban interjút közlünk a libanoni Paul Matar maronita érsekkel és Yaacoub El Kallasi a Noursat arab televízió igazgatójával az iszlám és a kereszténység szükséges párbeszédéről az arab világban.)

Fotó:  Bókay L.