Ismét felmerült Németországban az úgynevezett C-probléma, melynek lényege: nevezheti-e még magát kereszténydemokratának a nagyobbik kormányzópárt, a CDU? Vagy már csak hagyományosnak tekinthető az elnevezés?

Az európai alkotmány 2004-ben végül is Európa keresztény gyökereinek említése nélkül született meg. Megalkotása során sem a pápa, sem az egyházak, sem egyes európai pártok érvelését nem vették tekintetbe, ahogyan figyelmen kívül hagyták az alkotmányt szerkesztő konvent magyar tagjának és másoknak az álláspontját is. A 1905-ös francia törvényekhez igazodott az európai többség, holott az Európai Unió születésénél a hitvalló keresztény, Robert Schuman is ott bábáskodott, és a konvent elnöke, Valéry Giscard d’Estaing eredetileg szintén kereszténydemokrata politikus volt.

Húszéves a kecskeméti Szentcsalád plébánia

Egy vendég mindig kettős helyzetben van. Külső szemmel tekint a közösségre, amelynek átlépi a küszöbét, és feszélyezhetik a kíváncsi pillantások, amelyek idegen voltának szólnak. Érzékeli, mennyire összeszokott társaságba, egymást ismerő, kedvelő emberek közé csöppent, és ez óhatatlanul kívülállóvá teszi. Sőt még úgy is érezheti: egy bensőséges családi ünnepen mi keresnivalóm van, csak zavarok. De mint meghívottban legalább annyira erős benne az a szándék is, hogy igazán otthonos lehessen, hogy igazán lássa, értse, megszeresse a vendéglátóit – és egy kicsit meg is szerettesse magát velük. Szombat délelőtt Kecskeméten. A széchenyivárosi Szentcsalád plébánia ma ünnepli alapításának huszadik évfordulóját. Az ügyeit intéző, bevásárolni induló, babakocsit toló vagy bicikliző, a nyár talán utolsó napsugaraiban fürdő városrész – noha a templom és a vele egybeépült közösségi ház, az őket körülvevő park olyan benne, mint egy oázis – erről mintha alig venne tudomást. Éli az életét. A városoknak – ez néha szinte megüti az érkezőt – lelkük van. Szívélyes és vidám, beszélgetős városok éppúgy vannak, mint sietősek vagy reményvesztettek. Kecskemét elsőre tartózkodónak tűnik a vendéggel, de amint beszélgetésbe elegyedem itt-ott, kiderül, hogy ha jóindulatú érdeklődést tapasztal, kinyílik, és szívesen beszél magáról. A város jelmondata, mint megtudom, az, hogy Sem magasság, sem mélység nem rettent, és ez igaz a plébánia történetére is.

Tibi atya vs. KözösPont – fesztiválmisszió a Szegedi Ifjúsági Napokon

Akárhogy is, a fesztiválról elsőre nem a misszió jut az eszünkbe. Pedig vannak, akik szerint nincs is jobb hely a misszióra. Ők a közös pontosok. Sátrat vernek a könnyűzenei fesztiválokon, hogy a betérőkkel az életről, a világról, a hitről beszélgessenek, vagyis közös pontra leljenek. Idén több mint százan voltak a VOLT-on, az EFOTT-on, a Fishing on Orfűn és a Szegedi Ifjúsági Napokon. És amit még tudni kell róluk: a katolikus, a református és az evangélikus egyház fiataljai, és igazán ökumenikusok. Szegeden mi is benéztünk hozzájuk.

„Végre itt vagy!” – hirdeti a felirat a Szegedi Ifjúsági Napok, avagy a SZIN bejáratánál, az Újszegedi Partfürdőn, a Tisza-parton. Közel húszezren jönnek, órákig kell sorban állni a bejutáshoz. Például a Csík zenekar, a Magna Cum Laude, Szabó Balázs Bandája, a Quimby és a Punnany Massif is ott van a fellépők között, az ember fia vagy lánya sokszor azt sem tudja, melyik színpadhoz menjen. De még mielőtt bármelyikhez is mennénk, ellátogatunk a Civil Faluba, ahol a társadalmi szerepvállalás iránt elkötelezett szervezetek és önkéntesek „laknak”. Itt vannak a közös pontosok is. „Sziasztok, leülhetek egy kicsit közétek?” – „Persze, gyere csak!” És így történt, hogy beszélgetni kezdtünk.

Új kápolna magasodik a Badacsony-hegyen. Nem szokványos látványt nyújt, nem szokványos a táj sem. A hely, ahová a templomocska épült, felső kolónia néven vált ismertté a múlt század első felében. Bányászlakások hajdani színhelye ez. Akik itt éltek és dolgoztak, korántsem nyaralni jártak ide. A bazaltbánya már rég nem működik, a hegy is kezdi visszanyerni eredeti szépségét. A kápolna egy új korszak kezdetét jelzi, miközben bazaltkövei a múltról is mesélnek. Udvardi Erzsébet, a tavaly elhunyt festőnő vágya volt, hogy e hegyre kápolna épüljön Szent István tiszteletére. Ékessége lett a festőművész által alkotott oltárkép, amelyen első királyunk felajánlja országát és koronáját Szűz Máriának. A templomot Erdő Péter bíboros augusztus 23-án szentelte föl Szent István tiszteletére. Az építkezés hátteréről, Udvardi Erzsébet közreműködéséről Földi Istvánnal, a badacsonytomaji plébánossal beszélgettünk.