Régen kántortanítói lakásként szolgált – aztán hosszú ideig alig használták, a végén üresen állt a csobánkai plébánia épülete, ezért úgy határoztak, eladják. Gyulai Oszkár atya, a budapesti terézvárosi Szent Család-plébánia lelkipásztora vásárolta meg lelkigyakorlatok céljára a Pilis hegyei alatt meghúzódó faluban.

Katolikus-ortodox párbeszéd

A katolikus-ortodox párbeszédbizottság szeptember 15–23-án a jordániai fővárosban, Ammanban tartja következő ülését. A harminc katolikus és a tizennégy kánonilag elismert független ortodox egyház harminc képviselőjéből álló bizottság a pápa primátusának kérdéséről tárgyal. Ezzel a témával foglalkoztak már 2007-ben Ravennában, 2009-ben Cipruson és 2010-ben Bécsben is. A moszkvai patriarchátus hónapokkal ezelőtt bíráló dokumentumot tett közzé a pápai primátusról és a párbeszédbizottságról. (KAP)

A családok felbomlása civil Hirosima

A csehországi katolikus egyházban az idei év a család éve. Ennek keretében nemzeti családzarándoklatot tartottak Žd’ár nad Sázavouban, több mint ötezer gyerek, szülők és nagyszülők részvételével. Előzőleg a Brnói (Brünni) egyházmegyében a Zelená Hora zarándokhely megújulását ünnepelték. Mindkét eseményen Dominik Duka prágai bíboros érsek (képünkön) mondott beszédet. Szavai szerint „a családok tervszerű hanyatlása bizonyos ideológiai áramlatok” hatására „civil atomháborút” jelent az emberiség számára, mert a társadalmat az atombomba utáni Hirosima állapotába veti vissza. Ez a hanyatlás „nagyobb és fájdalmasabb valóság, mint bármilyen gazdasági válság” – fogalmazott a bíboros. (KAP)

Arámi keresztény iskola

Az arámi keresztények 1928 óta először taníttathatják gyermekeiket Isztambulban saját nyelvükön. Az új törökországi tanévben szeptember 15-én kezdődik a tanítás arámi, török és angol nyelven. Az arámok bírósági úton küzdötték ki iskolafenntartói jogukat. (KAP)

Szír-ortodox metropolita a népírtásról

Theophilos, a libanoni Tur Lebnon szír ortodox metropolitája (képünkön) szeptember 7-én elmondta: nagy a veszélye, hogy az Iszlám Állam terroristái a keresztények ellen fordulnak. „Európának és Amerikának meg kell akadályozniuk a terroristákat abban, hogy keresztényeket irtsanak” – szögezte le. (KAP)

Ferenc pápa Kelet-ukrajnáról

Miután sikerült fegyverszünetet kezdeni, Ferenc pápa szeptember 7-én kifejezte reményét, hogy az tartós békéhez fog vezetni. Ugyanekkor ismét hangsúlyozta az iraki menekültek segítésének fontosságát. (KAP)

Antwerpenben tartották a Sant’Egidio közösség nemzetközi béketalálkozóját, amely mintegy a folytatása II. János Pál 1986-ban rendezett assisi béketalálkozójának. Az idei találkozó meghívott résztvevői között volt Herman Van Rompuy távozó EU-elnök, Shawki Ibrahim Abdel-Karim Allam egyiptomi főmufti és Vian Dakheel iraki képviselő. A találkozó mottója a Béke a jövőben – Vallások és kultúrák párbeszéde száz évvel az első világháború után volt. (KAP)

„A védtelen és üldözött emberek állnak az egyház szívének középpontjában. Az egyház velük együtt szenved” – mondta Ferenc pápa szeptember 3-án a Szent Péter téren, s a mi nevünkben is szólt, hiszen az egyház mi is vagyunk. Ezt a magatartást várja tehát tőlünk a pápa. De vajon miért hiányzik belőlünk az együttérzés iraki és egyáltalán, közel-keleti szenvedő testvéreink iránt? Túlságosan messze vannak tőlünk? De hiszen bibliai tájakon, „otthoni földünkön” élnek!