Nemzeti katonai zarándoklat Máriaremetén
A XX. Nemzeti Katonai Zarándoklatot és nyolcadik családi napját rendezte meg szeptember 20-án a Tábori Püspökség Budapesten, a máriaremetei kegytemplomnál. Alberto Bottari de Castello apostoli nuncius szentmisét mutatott be hálaadásként azért, hogy húsz éve újraindult hazánkban a tábori lelkészi szolgálat.
Lengyel posztumusz kitüntetések magyar főpásztoroknak
A lengyel menekültek Magyarországra érkezésének hetvenötödik évfordulója alkalmából Bronisław Komorowski lengyel köztársasági elnök magas rangú állami kitüntetéseket adományozott a magyar egyház és katonaság azon tagjainak, akik a II. világháború idején elévülhetetlen érdemeket szereztek a Magyarországra érkező lengyel menekültek befogadásakor. A posztumusz kitüntetéseket szeptember 18-án Budapesten adta át Roman Kowalski, a Lengyel Köztársaság nagykövete.
Az iskolai élethez hozzátartoznak az óraközi szünetek is. Mint a hétköznapokhoz az
ünnepek. A gyerekek megkönnyebbülve tódulnak ki a folyosóra, élvezik a tizenöt, húsz perc szabadságot, amikor kicsit önfeledtek lehetnek. A tanárok pedig a beosztási rend szerint felügyelik őket.
A bibliodrámáról minden keresőnek
A bibliai történetekre, főként a nem vallásos emberek, gyakran legyintenek, mondván: színes mesék azok. S mi, a Bibliát szent könyvként tisztelők is néha azt érezzük: távoli a kor, a cselekmény, amely feltárul a régi lapokon. Pedig e régi történetek eleven valóságként vannak jelen ma is. S a bibliodráma módszerének köszönhetően úgy tárul fel a bennük elrejtett igazság, hogy azt a magunkénak érezhetjük. Présingné Baracskai Erikával, a Tihanyi Bencés Apátság munkatársával a bibliodrámáról beszélgettünk.
A Mai Ige-jelenség
A Szentírást mindennap elővenni és olvasni nem kis feladat. Talán minden hívőnek volt már olyan szakasz az életében, amikor annyira buzgó volt, hogy nem múlt el nap a Biblia olvasása nélkül. Friss megtérőként, útmutatás-keresőként, bajban lévőként le sem tesszük a szent könyvet. S aztán, ha a lelkesedés alábbhagy, vagy a probléma megoldódik, feltesszük a polcra. Még jól is mutat egy szebb darab, és megelégszünk annyival, amit vasárnap felolvasnak nekünk a templomban. S valljuk be, protestáns testvéreinkhez képest bizonyára lemaradnánk egy Szentírás-ismereti teszten. Pontos igehelyeket jómagam például egyet sem tudok mondani. Szomorú tény ez. Mentségemre szóljon, hogy nagyjából tudom, mit hol keressek. Ám ha betéve tudnám is a Szentírást, vajon az biztosíték lenne-e arra, hogy értem is? Továbbmegyek: hogy élem is?
Az Ó- és Újszövetség szövegtöredékei, nyomtatványai
Az elmúlt kétezer esztendőben a Biblia a világ történelmének alakítója volt. A földkerekség minden pontján éltek és élnek keresztények és zsidók, akik egész életükben a Szentírás szövegének megőrzésén és terjesztésén munkálkodtak. A történelem legkiemelkedőbb egyéniségei már Nagy Konstantintól kezdve kivételes jelentőséget tulajdonítottak az Ó- és az Újszövetség megismertetésének. Az elmúlt hosszú évszázadok során – hűen az eredeti héber és görög szöveghez – a Bibliát a legkülönbözőbb kultúrájú és nyelvű népek ismerhették meg. A Vatikánban rendezett idei bibliai kiállítás ezen a több ezer éves úton vezette végig a látogatókat, kétszáz értékes szövegtöredék, tekercs, kódex, nyomtatvány és műtárgy bemutatásával.
Az nem lehet, hogy a színésznövendékek tanulmányaik ideje alatt semmit ne halljanak a Szentírásról és a vallásról, hiszen akkor nem túl sokat értenek meg a művészetből – ez a meggyőződés munkál Eperjes Károly színész-rendezőben, aki az egyik első éves színészosztályt kapta meg Kaposváron. A Kossuth-díjas osztályfőnök nyomban felhívta Balás Béla megyés püspököt, hogy nem ártana tenni valamit ez ügyben. Rövid idő alatt megszületett a döntés: a fiatal, karizmatikus plébános, Fábry Kornél atya vallásismeretet oktat majd az egyetemen Thália leendő papjainak s papnőinek.
Háromszáz éves a torbágyi egyházközség
Biatorbágyról, erről a Zsámbéki-medencében csendesen megbújó városkáról mindenki hallott már. Nyugodt és rendezett utcáit járva alig hisszük el, hogy Magyarország eddig ismert legnagyobb tornádója itt pusztított 1924-ben, rá hét évre pedig őrült tettével Matuska Szilveszter írta be magát és Torbágyot a történelembe.
S ez csupán a XX. század. A két, hol egymástól elváló, hol egymással összekapaszkodó település, Bia és Torbágy lakói sokszor kezdték újra itt az életet. Háborúk utáni romeltakarítás, pestisjárvány utáni újraéledés, földesurak, elnéptelenedés, betelepítés, kitelepítés váltogatták egymást.