Orsolya és társai, vértanúk

Október 21.

 

Kölnben, a Szent Orsolya-templomban van egy IV. vagy V. századból származó felirat, mely szerint egy Clematius nevű ember ezen a helyen, ahol szüzek szenvedtek vértanúságot, templomot építtetett az ő tiszteletükre egy korábban már ott állt, de leégett szentély helyén. Szent Orsolya tiszteletének első bizonyítékai a VIII–IX. századból valók. Legendájának több változata ismert, de történelmileg semmi hiteleset nem tudunk. Egyes források még Orsolya nevét sem említik, csupán szüzek egy csoportjának vértanúságáról szólnak. Annyi azonban a régre nyúló tisztelet alapján valószínű, hogy Kölnben Istennek szentelt életet élő nők haltak meg hitükért. Haláluk időpontja is bizonytalan – a különböző írók más-más dátumot jegyeztek fel. Volt, aki 238-ra, más 640-re tette, de a legvalószínűbb, hogy valamikor a IV. században történt.

Márton Áron püspökre emlékeztek Stuttgartban

A stuttgarti Szent Gellért Magyar Katolikus Egyházközség és a Jakab Antal Keresztény Kör közös szervezésében a „Szórja fényét a világon szerteszét” – Főhajtás Erdély nagy püspöke, Márton Áron emléke előtt című emlékprogram-sorozat keretében október 4-én Balingenben, 5-én délelőtt Schwäbisch Gmünd magyar katolikus közösségében, délután pedig Stuttgartban a Bruder-Klaus-templomban emlékeztünk meg a Gyulafehérvári egyházmegyét negyvenkét éven át irányító, jelenleg boldoggá avatására váró erdélyi főpásztorról, püspökké szentelésének (1939. február 12.) hetvenötödik évfordulója alkalmából.

Kánonjogászokat képeznek

A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Kánonjogi Posztgraduális Intézete október 7-én tartotta a 2014/2015-ös akadémiai évet megnyitó ünnepi ülését, amely egyúttal a Magyar Kánonjogi Társaság hagyományos – immár tizennyolcadik – tudományos konferenciáját is jelentette. Szuromi Szabolcs Anzelm, a PPKE rektora (képünkön) megnyitójában hangsúlyozta a kánonjogászi hivatás felelős gyakorlásának fontosságát. Mint mondta, ez utóbbinak különleges szerepe van az egyház XXI. századi küldetésének a társadalomban történő helyes értelmezésében, különösen is a házasságról és a családról szóló egyházi tanítás megfelelő közvetítésében, a felkészítésben és a folyamatos segítségnyújtásban.

Szépség és méltóság

Országjáró

Veszprémi Főegyházmegye

 

Érdekes látnivaló várja a vendégeket Veszprémben, a Szaléziánum Érseki Turisztikai Központban. A kiállítóterembe lépve azt gondolná a keresztény ember, az ott lévő tárgyakról mindent tud, hiszen, templomba járó lévén, rendszeresen találkozik velük. A Szépség és méltóság a Katolikus Egyház liturgiájában című időszaki kiállítás valóban ismert templomi tárgyakat és ruhákat vonultat fel, elsősorban Cséry Gergő nemesgulácsi plébános magángyűjteményéből, a látványtervet Léner-Pintér Sára alakította ki.
Részletes tájékoztató szöveg segíti az eligazodást, s nem elégszünk meg azzal, hogy megállapítjuk, többek között miseruhákat és kelyheket látunk. A tájékozódást az egyházi rend szentségének tisztázásával kezdhetjük. Vajon pontosan tudjuk-e, mit jelent az egyházi rend szentsége? S hányféle rendet különböztetünk meg a renden belül?

Közösségek kovácsa volt

Búcsú Nagy László bánhidai plébánostól

 

Örök nyugalomra helyezték október 11-énTatabányán Nagy László bánhidai plébánost, aki negyvenkét éven át szolgált a városban. A bánhidai Szent Mihály-templomban sok százan vettek részt a Spányi Antal székesfehérvári megyés püspök által celebrált gyászmisén, és miután a templom zsúfolásig megtelt, sokan az kívülről, kivetítőn követték figyelemmel a szertartást. Mivel Nagy László kifejezetten kérte, hogy búcsúztatásakor ne hangozzanak el méltatások, a püspök csupán a plébános életútjának rövid ismertetésére szorítkozott.

Petróci Sándor váci apát emlékére

Az Olvasó írja

 

Petróci Sándor váci apát, kanonok, egri hittudományi főiskolai professzor szavainak felidézésével kezdem emlékezésemet.
Dénes Jenő halálakor a következőket mondta: „Olyan művész volt, aki egész életében az Úr házának ékességét munkálta.” Dénes Jenő festő- és restaurátorművész a Képzőművészeti Főiskola tanszékvezető professzora volt, aki több mint félszáz templomban dolgozott. Kaboldon született 1909. július 3-án, és Budapesten halt meg 1989. január 8-án, életének 80. évében. Már 1944-ben, harmincnégy évesen kinevezték a főiskola anyagtani és restaurátori tanszékének vezetőjévé. Akkoriban ő volt az intézmény legfiatalabb tanára. Doktori disszertációjában Körösfői-Kriesch Aladár és Nagy Sándor művészetét méltatta, akikről könyvet is írt.

Egy csepp a tengerből

Elképesztő erővel hullámzik, szinte zúdul ránk a sok víz. Mintha csak ki akarna lépni a vászon síkjából, hogy elárassza az egész világot. Ilyen érzések hullámzottak át rajtam, miközben Ran Ortner tengert ábrázoló festményeit nézegettem. Csak a fehéren habzó, tajtékzó, gyöngyház színek dominálnak a képeken. A fékevesztett, vad természeti erő, az óceán fantasztikusan ható hiperrealista ábrázolásai ezek, első ránézésre mintha fotók lennének. Semmi líraiság, semmi történetmesélés, szűk kivágásban látszik mindenhol a már szinte brutálisan hullámzó tenger. A keret nélküli óriási méretű vásznakon a víz az úr. Sehol sincs part, nincs horizont, és nem láthatunk embereket sem.

Az őszi pusztán

Tudtam, hogy az elmúlt hetek nagy esői nyomot hagytak a Kiskunságban is, mégis meglepődtem, amikor Andris fiammal és Kern Roland barátunkkal Apajra látogattunk. Tengerré vált a puszta, a mindenütt csillogó víz a tavaszi hóolvadást követő napokat idézte. A Bugyiból kivezető út mente azonban, talán mert valamivel magasabban fekszik, száraz maradt, és nagyszerű látványt kínált: vagy hatvan túzok csipegette a zöldet. A csapat egy része később elrepült, méltóságteljes szárnycsapásokkal szállt tovább, de a többiek maradtak, és békésen tovább táplálkoztak. Egy szilfa csúcsán nagy őrgébics ült, egy kis bokor legfelső ágáról cigánycsuk figyelte maga alatt a talajt. Az árokparton tömegesen nyílt a sziki őszirózsa, és talán mert már kevés az egyéb virág, vagy mert sok nektárt kínálnak a lila szirmok, rengeteg apró rovar látogatta ezeket.