Úrvacsora az apostoli közösségben II.

Szerző:

A római liturgia történetéből

 

Tudjuk, hogy a keresztények eucharisztikus gyülekezeteikben olvasták és értelmezték a Szentírást: a kenyértörés előtt Jézus is az írások magyarázatával kezd közel férkőzni az emmauszi tanítványok szívéhez. Az apostoli korban értelemszerűen még csak az Ószövetséget olvasták, és Krisztus fényében értelmezték azt. Már ekkor kialakul tehát az Eucharisztia kétpólusú szerkezete. Az egyik az írások olvasásáé és magyarázatáé, a másik a kenyértörésé. Már az Apostolok cselekedeteiben is látjuk, hogy Pál Troászban az írások hosszas értelmezésével kezdi a hét első napján tartott istentiszteletet, és ezt követi a kenyértörés (vö. ApCsel 20,6–11).

Csodatévő Szent Miklós

Szerző:

A görögkatolikus egyház különleges védőszentjének tartja Csodatévő Szent Miklós püspököt. Az egyetemes egyházban is nagy tiszteletnek örvend. Gyakran ábrázolják őt latin rítusú, azaz római katolikus püspöki ruhában. Ilyen esetekben még a püspöksüvege is olyan, mint a római püspököké, a pásztorbotja vége pedig csigavonalban kunkorodó. Pedig valójában a kisázsiai Patara városából származott, s a bizánci fennhatóság alatt álló Myra városának volt püspöke. Így – mai megfogalmazással – mindenképpen görögkatolikusnak kell őt tartanunk. S így is ábrázoljuk őt: nem püspöksüveggel, hanem püspöki koronával. Pásztorbotja keresztben végződik, s két egymással szembenéző kígyó csavarodik rá. Viszont az is igaz, hogy a legrégebbi ikonokon még hajadonfőtt látható jóságos arca.

Juan Diego Cuauhtlatoatzin

Szerző:

December 9.

 

Juan Diego Tenochtit lán, az azték főváros (ma Mexikóváros) közelében, egy falucskában született. Indián neve Cuauhtlatoatzin volt, ami az anyanyelvén, nahuatl nyelven azt jelenti: beszélő sas. Szüleit gyermekkorában elvesztette, nagybátyja nevelte fel.

1521-ben Hermán Cortéz elfoglalta az azték fővárost, és három évvel később megérkeztek Tenochtitlánba az első ferences misszionáriusok. Cuauhtlatoatzin és felesége az elsők között lehettek, akik az indiánok közül keresztény hitre tértek és új nevet kaptak. Juan Diego napszámosként dolgozott, gyékényszőnyegeket szőtt és bútorokat készített az általa vágott nádból.

Félix atya prédikációi

Szerző:

Egy ferences szerzetes hithirdetése

 

A magyar irodalom jeles alkotásai közé tartoznak a prédikációgyűjtemények. A magyarországi latin nyelvű irodalomból elég a ferences Temesvári Pelbárt három könyvére emlékeztetni, aztán Pázmány Péter, Prohászka Ottokár jut eszünkbe. Sokan vannak, akik igen magas színvonalon művelték az irodalomnak ezt a sajátos – ám rendkívül fontos, hitvédő és hithirdető – műfaját.

Edith Stein indulása

Szerző:

„Európa” manapság hajlamos megfeledkezni gyökereiről. Emlékezhetünk: a kontinens zászlóshajójának tekinthető unió alkotmányának bevezetéséből is kimaradt, hogy a vénecske földrésznek némi köze van például a kereszténységhez. Az Európai Parlamentben mondott beszédében Ferenc pápa is emlékeztetett a gyökerek fontosságára, hogy a kereszténység történelmét tovább írjuk; ez a jelenünk és a jövőnk is. Ez adja identitásunkat. Európának erős szüksége van arra, hogy újra fölfedezze arculatát.

Ültessünk homoktövist!

Szerző:

Nemrég Finnországban járva meglepődtem, hogy milyen nagy becsben tartják ott a most is szedhető homoktövisbogyókat. Tucatnyi módon elkészítve kínálják piacokon és drága belvárosi üzletekben.

Az ezüstfafélék családjába tartozó homoktövis két-három méter magasra növő, lombhullató cserje. Apró barnás virágai márciusáprilisban, még a lomblevelek megjelenése előtt nyílnak füzérekbe rendeződve. Hüvelyknyi hosszúságú, keskeny leveleinek felső lapja sötétzöld, fonákja pedig ezüstös. Augusztustól láthatóvá válnak a kezdetben zöld, majd őszre sárga vagy narancsos árnyalatot öltő bogyói, amelyek lombhullás után is a cserjén maradnak.

Székesfehérvári fényüzenetek

Szerző:

Idén tizedszer nyitják meg a székesfehérvári püspökség udvarát, ahol jótékonysági és kézművesvásárral, családi és gyermekprogramokkal, szombatonként ünnepi gyertyagyújtással várják a város lakóit.

A belvárosban két színpadon, a Magyar Király Szálló előtt és a Városház téren lesznek az előadások. A koncerteket a városháza dísztermében tartják, a kézműves foglalkozásokat a Hiemer-házban. Hétvégenként neves előadóművészek, helyi tehetséges fiatalok és ismert művészeti csoportok lépnek fel. Hétköznap óvodások, iskolások adnak ünnepi műsort a Városház téren.

A szeretet, az közhely?

Szerző:

Jegyzetet kellene írnom a szeretetről. És azt hiszem, ez a legnehezebb dolog. Mármint a jegyzet. Nem is, inkább a szeretet. Vagy még inkább: jegyzetet írni a szeretetről. Mert szeretni tényleg a világ legnehezebb dolga. Miket beszél ez? Fogadjunk, hogy most ezt gondolod! Mert úgy tudod, hogy szeretni a legszebb, a legcsodálatosabb, a legjólesőbb dolog.