Magyar Kurír - Új Ember - Oldal 885 a 2748-ből - Magyarország katolikus hetilapja

Lélekkapuk

2014-12-12 Szerző: Lőrincz Sándor

Kling József kaposfüredi szobrászművész műhelyében

Kaposvár sétálóutcájának elején, a Dorottya Szállóval szemben áll Kling József legújabb köztéri szobra, a Lélekkapu. A hajdani alma materből, a Somssich- Táncsics Gimnáziumból kikerülő egykori maturandusoknak is üzenve: „Nem legenda a föld, / amelyből vétetünk, / törvény, hogy itt születtem.” A „mérei” dombok dajkálta Fodor András sorait vésette a talapzatra az adományozó Simon László, a fővárosban működő Somogyiak Baráti Körének elnöke, aki ebből az országnyi megyéből a világ más tájaira vetődött honfitársaival lelki közösséget vállalva szerette volna leróni köszönetét és háláját az útba indító szülőföldnek. Az arany háromszöggel az égiek felé nyitó, zárványokat is megjelenítő, élők és holtak felett szakrális fegyelmezettséggel őrködő alkotás embert és lelket, időt és teret kapcsol egybe.

Segítő mackók

2014-12-12 Szerző: Koncz Veronika

Magyarországon a közel hatszázezer fogyatékkal élő emberből mindössze hatvanezer főt foglalkoztatnak. A csökkent munkaképességű felnőttek kilencven százalékának esélye sincs arra, hogy megbecsült emberként élhesse az életét.

Mézeskalács város

2014-12-12 Szerző: Koncz Veronika

Mézeskalács házikót mindenki látott már. De vajon milyen lehet egy egész város, amelynek épületei: a patika, a múzeum, az egyetem, a pékség, a templom, a vasútállomás is mind mézeskalácsból vannak?

Lelkes szervezők idén már ötödik alkalommal arra biztatnak embereket, hogy merjék megálmodni és elkészíteni saját mézeskalács házukat, hogy aztán a sok édes épületből egy nagy terepasztalon mézeskalács város épülhessen.

„A remény emberének kell lennem”

2014-12-142014-12-10 Szerző: Baranyai Béla

Beszélgetés Snell György püspökkel

Ferenc pápa Snell Györgyöt, a budapesti Szent István-bazilika plébánosát október 20-án pudentianai címzetes püspökké és az Esztergom–budapesti főegyházmegye segédpüspökévé nevezte ki. A magyar egyház új püspökét eddigi életútjáról és terveiről kérdeztük.

Történetmondók

2014-12-142014-12-10 Szerző: Nagy Enikő

Don Bosco kézművesei a perui Andokban

Harmincöt éve, hogy egy olasz szalézi szerzetes a perui Andok Chacas nevű városkájába került, és nem kis vállalkozásba kezdett. Összeszedte az ügyes kezű helyi fiatalokat, iskolát alapított számukra, és kiváló mesterembereket nevelt belőlük. Az Artesanos Don Bosco, vagyis a Don Bosco Szövetkezet kézművesei fából faragott bútorokat és szakrális művészeti tárgyakat készítenek. És ami a legfontosabb: munkát kapnak, így a szülőföldjükön maradva gondoskodhatnak családjukról, és helyben művelhetik mesterségüket.

„Örvendjetek az Úrban”

2014-12-142014-12-10 Szerző: Új Ember

VI. Pál elfeledett apostoli buzdítása a keresztény örömről

Tudjuk jól, nem véletlen, hogy mire emlékszünk, mi az, ami összeköti személyes és közösségi életünk időben egymástól távoli szálait, de az is elgondolkodtató tény, hogy ha valami kihullik emlékezetünk rostáján. Ez utóbbira példa az idén boldoggá avatott VI. Pál pápának az 1975-ös szentév pünkösdjére kiadott apostoli buzdítása, mely így kezdődik: „Örvendjetek az Úrban.” Témája a keresztény öröm, különösen is gondolva azokra, akiknek – pusztán e világ távlatait nézve, rettenetes körülményeik szorításában – nem sok okuk van vagy szinte semmilyen lehetőségük sincs az örvendezésre. „Kérünk mindenkit, el ne feledkezzék a felebaráti szeretet elsődleges kötelességéről, amely nélkül az örömről szóló szavak értelmetlenek lennének” – vallja a Ferenc pápa által is gyakran idézett VI. Pál, mielőtt az öröm mélységeiről, magasságairól és útjairól elmélkedne.

Átlényegített zongorák, könyvborítók

2014-12-08 Szerző: Petrőczi Éva

Beszélgetés Barabás Márton képzőművésszel

Évtizedekig a „szabadúszó” képzőművészek közé tartozott, Aszódtól és Váctól Indiáig és Norvégiáig bebarangolva országot-világot, gyakran írókkal-muzsikusokkal társulva. A Barabás-féle összművészet szép összefoglalása a még ifjúkorában, 1990-ben megjelent, soknyelvű, sokszerzős monografikus kötet, az Avantgárd és akadémizmus, amelyben egy igazi világpolgárművész portréja bontakozott ki. Ehhez képest ötvenöt éves kora táján száznyolcvan fokos fordulat következett: a művészet mellett főhivatású tanári munka s a művészeti doktorátus megszerzése. A korábbinál jóval helyhez kötöttebb, statikusabb életforma. Vajon mi állt ennek az éles váltásnak a hátterében?

– Ezt a fordulatot – ha egyáltalán fordulat volt – nem érzem száznyolcvan fokosnak. Már főiskolás éveim alatt, s valamivel később, 1977 után tanítottam néhány évig. Csepelen, a Rideg Sándor Művelődési Házban vezettem rajzszakkört. Magántanítványokat is vállaltam, a főiskolára készítettem fel őket. Megtisztelő volt, hogy mesterem, Kokas Ignác rám bízta fia tanítását. Kokas Laci diplomás belsőépítész lett. 1979-ben megnősültem, gyerekeink születtek, a háromból egy mára muzsikus lett, kettő az én utamat választotta. Évtizedekig festésből, könyvborítók készítéséből, sikeres pályázatokból éltünk.

A valóság emelkedett megragadása

2014-12-082014-12-08 Szerző: Mészáros Ákos

A holland aranykor festményei a Szépművészeti Múzeumban

Rembrandt képeinek többsége, portréi akár ma is készülhettek volna. Realizmusa, a megfestés minden mesterkéltség és cicoma nélküli egyszerűsége időtlenné teszi műveit. Modelljeinek pózmentes beállítása közvetlen, intim hangulatú. Kislány az ablakban című festményén szinte nem is látszanak az ecsetvonásai. Foltszerűen dolgozott, a formára koncentrált. Nyoma sincs a felesleges részletező naturalizmusnak, amely akkoriban, 1651-ben eléggé általános volt a reneszánsztól örökölt képzőművészetben. Rembrandt „modernsége” egyszerűen fantasztikus, korát megelőző festői látásmódja egyedülálló. Sokkal később, a XIX. század impresszionistáinál figyelhetünk meg hasonló festői látásmódot, mintha az ő képeik is felülállnának a tér és az idő dimenzióján. Persze közben változott a divat, e festményeken más ruhákat hordanak az emberek, másképp néznek ki a szobabútorok, és az utcákon szekerek helyett „automobilok” jelennek meg.