Bráda Tibor üvegfestészete
Bráda Tibor művésztanárként is jól ismert alkotó, Munkácsy-díjas festő, a magyar festészet napjának ötletgazdája és fő szervezője. Most megjelent impozáns albuma kinyitja előttünk műtermét, üvegfestőműhelyét, ahol betekintést nyerhetünk a színes üveg kép készítés titkaiba.
Az Olvasó Írja
„Szent az, akiben (amiben) mindenki számára nyilvánvalóvá válik Isten szeretete!”
(Bíró László püspök)
A MTV Virtuózok című műsora hétről hétre szép élményekkel örvendeztetett meg. Lenyűgöző hangszeres tudású, varázslatos egyéniségű, érzékeny gyerekeket, fiatalokat ismerhettünk meg. Feledhetetlen élmény volt látni a muzsikálás közben arcukon tükröződő koncentrált figyelmet, az átélést, az érzelemgazdagságot, és azt, ahogyan minden rivalizálás nélkül bátorították és dicsérték egymást a várószobában.
Könyvespolcra
Mégiscsak lehet Magyarországon Breviáriumot nyomtatni (ahogy Bibliát is)! 2014 utolsó napjaiban megjelent a római rítusú hivatalos imakönyv, a Szent Zsolozsma javított, újraszedett változatának első kötete. Sok évtizeden át ideiglenes zsolozsmás könyv(ek )ből kellett végezni a liturgiát. Gyötrelem volt, hiányos volt, nem is nyújtotta az imádság maradéktalan élményét. Azután a II. vatikáni zsinatot követően a Boldog VI. Pál pápa jóváhagyásával 1971-ben közzétett négykötetes latin nyelvű zsolozsmának 1991–92-ben napvilágot látott a teljes magyar nyelvű változata.
Könyvespolcra
Keresztény hit és internet, teológia és technológia. Első hallásra két teljesen külön világ, s komoly bátorságot igényel, ha ma teret szeretnénk adni a hit csendjének. Hogyan lehetséges mégis, hogy az evangélium hiteles tanúiként valósítsuk meg a világban élő egyház küldetését?
Korunk technológiai forradalmát áttekintve ehhez kaphatunk útmutatást Antonio Spadaro jezsuita atya könyvéből, amely mesteri alapossággal tárja elénk a ma már oly természetes közegnek tekintett világháló lehetőségeit. A tudományos igényességgel megírt kötet mély teológiai gondolatokkal kísér bennünket az internetalapú társadalom szegmenseit kutatva, miközben a kinyilatkoztatás fényénél értelmezi a digitális korszak újdonságait.
Ma ismét eszembe jutott, mert karácsony van. Hat-hét éves koromban, amikor még azt hittem, hogy a Jézuska keres fel karácsonykor, bár az ünnepnek és az ajándékoknak örültem, elszomorodtam, mert nem tetszett a pici betlehem a fa alatt. Falemezre ragasztott matrica volt csupán az istálló, a három színes alak, mellettük ajándékaikkal a három királyok, s a pásztorok fehér bárányaikkal. Szép volt, hangulatos volt, csak nekem nem tetszett. Néztem én innen is, onnan is, de sehogyan sem tudtam elfogadni, mást szerettem volna. Karácsony előtt, a kirakatok üvegje mögött szebbeket láttam, csillogó fejdíszes királyokat, békés tekintetű pásztorokat, pihenő vagy legelésző bárányokat, megannyi parányi szobrocskát. De anyáméknak nem ilyen volt. A betlehemet mindig a nővérem tette a fa alá, ő már tudta a gyertyagyújtás igazságát, amikor én még mesés várakozással lestem a csengő hangját.
Új Ember-karácsonyok hetven éve
Úgy érzem magam, mint otthon, a szülői házban, amikor előkerülnek a régi családi fotóalbumok. Csak most éppen borítékok, dobozok vesznek körül, a hetvenéves Új Ember kincsei, karácsonyi képei.
Arcok néznek vissza rám a múltból. Sokukat csak az Új Ember legendáriumából ismerem. Akárcsak otthon anyukámat, úgy kérdezem most Julikát (Nezvál Julianna az Új Ember szerkesztőségi titkárnője), hogy ki kicsoda a képen.
Kacskaringós szűk utcácskák, régi házak, sörözők, barokk paloták, templomok – ez Prága. S még mennyi minden! A következő napokban éppen a taizéi ifjúsági találkozó színhelye, több százezer hívő fiatal úti célja.
Prágát nevezik „száztornyú városnak”, „arany városnak”. Az „arany Prága” név valószínűleg I. Károly cseh király (IV. Károly néven) német-római császár idejéből származik. Ekkor ugyanis arannyal vonták be a vár tornyait. Az elnevezésnek köze lehet az alkimistákhoz is, hiszen a város az aranycsinálók fővárosaként volt ismert. Prága otthont adott csillagászoknak, tudósoknak (és áltudósoknak), rózsakereszteseknek és szabadkőműveseknek egyaránt.
Teológus és természettudós a teremtésről és az evolúcióról
Ferenc pápa október 27-én a Pápai Tudományos Akadémia plenáris ülésén tartott beszédében többek között arra is kitért, hogy az evolúció nem áll szemben az egyház teremtésről vallott tanításával. Ez a megnyilatkozás azért is figyelemre méltó, mert az evolúció elméletét sokan összeegyeztethetetlennek tartják a keresztény hittel. Az is kijelenthető, hogy az eredeti darwini gondolatot a természettudósok napjainkra alaposan elmélyítették. Valóban, miként tekint a teológia az evolúcióra, és mit mond korunk természettudománya erről az elméletről? Kérdéseinkkel Puskás Attilához, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem dogmatika tanszékének vezetőjéhez, és Szathmáry Eörs akadémikushoz, az Eötvös Loránd Tudományegyetem tanárához fordultunk.