Magyar Kurír - Új Ember - Oldal 882 a 2750-ből - Magyarország katolikus hetilapja

Kincses Prága

2014-12-19 Szerző: Koncz Veronika

Kacskaringós szűk utcácskák, régi házak, sörözők, barokk paloták, templomok – ez Prága. S még mennyi minden! A következő napokban éppen a taizéi ifjúsági találkozó színhelye, több százezer hívő fiatal úti célja.

Prágát nevezik „száztornyú városnak”, „arany városnak”. Az „arany Prága” név valószínűleg I. Károly cseh király (IV. Károly néven) német-római császár idejéből származik. Ekkor ugyanis arannyal vonták be a vár tornyait. Az elnevezésnek köze lehet az alkimistákhoz is, hiszen a város az aranycsinálók fővárosaként volt ismert. Prága otthont adott csillagászoknak, tudósoknak (és áltudósoknak), rózsakereszteseknek és szabadkőműveseknek egyaránt.

Az isteni gondviselés eszköze

2014-12-242014-12-16 Szerző: Baranyai Béla

Teológus és természettudós a teremtésről és az evolúcióról

Ferenc pápa október 27-én a Pápai Tudományos Akadémia plenáris ülésén tartott beszédében többek között arra is kitért, hogy az evolúció nem áll szemben az egyház teremtésről vallott tanításával. Ez a megnyilatkozás azért is figyelemre méltó, mert az evolúció elméletét sokan összeegyeztethetetlennek tartják a keresztény hittel. Az is kijelenthető, hogy az eredeti darwini gondolatot a természettudósok napjainkra alaposan elmélyítették. Valóban, miként tekint a teológia az evolúcióra, és mit mond korunk természettudománya erről az elméletről? Kérdéseinkkel Puskás Attilához, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem dogmatika tanszékének vezetőjéhez, és Szathmáry Eörs akadémikushoz, az Eötvös Loránd Tudományegyetem tanárához fordultunk.

Barátok csendje

2014-12-242014-12-16 Szerző: Koncz Veronika

Látogatás a megújult kamalduli remeteségben

A Vértes erdeinek rengetegében, Majkpusztán bújik meg a hajdani kamalduli remeteség. A barokk műemlékegyüttesben ötven évig éltek az úgynevezett fehér barátok. II. József rendelete azonban őket is elérte, a szélnek eresztett szerzetesek már soha többé nem tértek vissza ide. A rend hazai feloszlatása (1782) óta a remeteség falai sok mindent láttak. A XX. század során vadromantikussá romlott épületekben még művészfilmet is forgattak. Egy több évig tartó és idén december elején befejeződött felújításnak köszönhetően a szerzetesek hajdani lakhelye visszanyerte eredeti szépségét.

A pásztor

2014-12-242014-12-16 Szerző: Erdő Péter bíboros

Erdő Péter bíboros karácsonyi üzenete

Ravasz művész az Isten. Emberek nemzedékei követik egymást évezredeken át szívükben a vággyal, hogy szeressék őket, a szomjúsággal, hogy megteljék az életük értelemmel, a várakozással, hogy eljöjjön az az igazi, végső, hatalmas Másik, akihez képest célja lehet az utunknak, az életünknek, az emberiség nagy családja szakadatlan küszködésének itt a Földön. Valami belső sejtés, valami ősi ismeret, valami hajdanvolt ígéret emléke motoszkál bennünk. Fényeket keresünk az éjszakában, fogódzópontokat, amikor úgy érezzük, hogy minden megrendül körülöttünk. Isten pedig kísérte az emberiség útját, nevelte, felkészítette az embert arra, hogy személyesen találkozzék vele. Nagy irgalmasságában meglátogatott minket az, aki a magasságból érkezik, hogy megvilágítsa azokat, akik sötétségben és a halál árnyékában ülnek, és lépteiket a béke útjára vezesse (vö. Lk 1,78–79). Fénye a legfelsőbb magasságból tündökölt fel, magasabbról, mint a csillagok. Téren és időn is túlról. Magasabbról, mint a világmindenség, mélyebbről, mint az anyagvilág legbelsőbb összefüggései, közelebbről, mint a szívünk legbenseje.

Itáliai magyar kincseshely

2014-12-15 Szerző: Tóth Sándor

Prokopp Mária történelmi-művészeti utazása

A címlapon ez áll: Nápoly középkori magyar emlékei. Az Európában is ismert művészettörténész, egyetemi tanár személyes vallomásokkal átszőtt új könyve olyan látásra nyitja fel a szemet, amelyről kiderül, akár zarándokhelynek minősíthetjük a dél-itáliai várost, ha megismerjük a történelmét, több „szentséget hordozó” alakját, akik az Anjou- és az Árpád-házhoz tartoznak, s a műértékeket, amelyeknek legjava Isten hajléka egy költői szépségű öbölben. Amikor először jártam ott, a tengerpart, a kikötő a Santa Lucia hangjával volt tele, díszes halászbárkák lámpái ragyogtak. Máskor az egyik templomból Pergolesi Stabat Matere hívogatott…

„Kereszttel megjelölve, amíg világ a világ”

2014-12-15 Szerző: Baranyai Béla

Az első nagy világégést sok szempontból elfedte a második. Így volt ez a filmek esetében is. Mire a filmgyártás eljutott a megfelelő technikai szintre, már adott volt az új téma, minden idők legpusztítóbb háborúja. A „nagy háború” kitörésének századik évfordulója azonban ismét ráirányítja a figyelmet azon kevés filmre, amely mégis az 1914 és 1918 közötti évek történéseit dolgozta fel. Mert valljuk be, volt és lesz is mit bemutatni, hiszen hiába volt méretében nagyobb a második világháború, sok nemzet az első folyamán volt kénytelen elszenvedni a legrövidebb idő alatt a legnagyobb veszteséget.

Fekete-fehér nyomorúság

2014-12-15 Szerző: Koncz Veronika

Az Éjjeli menedékhely a Nemzeti Színházban

A Viktor Rizsakov által rendezett Éjjeli menedékhely premierje november 8-án volt a Nemzeti Színházban. Rizsakov a Sztanyiszlavszkij által alapított moszkvai Művész Színház rendezője és színészpedagógusa, a Mejerhold Művészeti Központ igazgatója. Most először rendezett Gorkij-darabot. Hogy miért, arról az ötvennégy éves alkotó így vallott: „Érzed, hogy eljött az idő, nem tudod kikerülni, nem tudsz nem beszélni róla. Szeretnék valamit megérteni önmagamról, és Gorkij olyan kérdéseket tesz föl, amelyek nem engedik, hogy ezt halogassam.” Ehhez az alkotói útkereséshez Rizsakov „jó” darabot választott. Hiszen az Éjjeli menedékhely tanulsága távol áll a szájbarágós válaszoktól. A kérdések megmaradnak kérdéseknek, Luka, a főszereplő alakját pedig száz éve hol így értelmezik, hol úgy. Rizsakov különleges, de itt-ott nem teljesen végiggondolt értelmezési szálon vezet bennünket.

Az „örök” Éva

2014-12-15 Szerző: Szeghalmi Elemér

Száz éve született Lukács Margit

A hazai színjátszás XX. századi történetében meghatározó szerepet töltött be kivételes orgánumú, királynői alkatú színművésznőnk, Lukács Margit (1914–2002). Pályáját, mely egyenesen ívelt fölfelé, még a Nemzeti Színház 1965-ben lerombolt Blaha Lujza téri épületében kezdte meg kimagasló szerepek és folyamatos sikerek napi tüzében. Több évtizedes pályáját Kossuth-díj, érdemes és kiváló művészi besorolás s végül a Nemzet Színésze cím rangos elismerése aranyozta be.