Könyvespolcra

Mégiscsak lehet Magyarországon Breviáriumot nyomtatni (ahogy Bibliát is)! 2014 utolsó napjaiban megjelent a római rítusú hivatalos imakönyv, a Szent Zsolozsma javított, újraszedett változatának első kötete. Sok évtizeden át ideiglenes zsolozsmás könyv(ek )ből kellett végezni a liturgiát. Gyötrelem volt, hiányos volt, nem is nyújtotta az imádság maradéktalan élményét. Azután a II. vatikáni zsinatot követően a Boldog VI. Pál pápa jóváhagyásával 1971-ben közzétett négykötetes latin nyelvű zsolozsmának 1991–92-ben napvilágot látott a teljes magyar nyelvű változata.

Könyvespolcra

Keresztény hit és internet, teológia és technológia. Első hallásra két teljesen külön világ, s komoly bátorságot igényel, ha ma teret szeretnénk adni a hit csendjének. Hogyan lehetséges mégis, hogy az evangélium hiteles tanúiként valósítsuk meg a világban élő egyház küldetését?

Korunk technológiai forradalmát áttekintve ehhez kaphatunk útmutatást Antonio Spadaro jezsuita atya könyvéből, amely mesteri alapossággal tárja elénk a ma már oly természetes közegnek tekintett világháló lehetőségeit. A tudományos igényességgel megírt kötet mély teológiai gondolatokkal kísér bennünket az internetalapú társadalom szegmenseit kutatva, miközben a kinyilatkoztatás fényénél értelmezi a digitális korszak újdonságait.

Ma ismét eszembe jutott, mert karácsony van. Hat-hét éves koromban, amikor még azt hittem, hogy a Jézuska keres fel karácsonykor, bár az ünnepnek és az ajándékoknak örültem, elszomorodtam, mert nem tetszett a pici betlehem a fa alatt. Falemezre ragasztott matrica volt csupán az istálló, a három színes alak, mellettük ajándékaikkal a három királyok, s a pásztorok fehér bárányaikkal. Szép volt, hangulatos volt, csak nekem nem tetszett. Néztem én innen is, onnan is, de sehogyan sem tudtam elfogadni, mást szerettem volna. Karácsony előtt, a kirakatok üvegje mögött szebbeket láttam, csillogó fejdíszes királyokat, békés tekintetű pásztorokat, pihenő vagy legelésző bárányokat, megannyi parányi szobrocskát. De anyáméknak nem ilyen volt. A betlehemet mindig a nővérem tette a fa alá, ő már tudta a gyertyagyújtás igazságát, amikor én még mesés várakozással lestem a csengő hangját.

Teológus és természettudós a teremtésről és az evolúcióról

Ferenc pápa október 27-én a Pápai Tudományos Akadémia plenáris ülésén tartott beszédében többek között arra is kitért, hogy az evolúció nem áll szemben az egyház teremtésről vallott tanításával. Ez a megnyilatkozás azért is figyelemre méltó, mert az evolúció elméletét sokan összeegyeztethetetlennek tartják a keresztény hittel. Az is kijelenthető, hogy az eredeti darwini gondolatot a természettudósok napjainkra alaposan elmélyítették. Valóban, miként tekint a teológia az evolúcióra, és mit mond korunk természettudománya erről az elméletről? Kérdéseinkkel Puskás Attilához, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem dogmatika tanszékének vezetőjéhez, és Szathmáry Eörs akadémikushoz, az Eötvös Loránd Tudományegyetem tanárához fordultunk.

Látogatás a megújult kamalduli remeteségben

A Vértes erdeinek rengetegében, Majkpusztán bújik meg a hajdani kamalduli remeteség. A barokk mű­em­lék­együt­tes­ben ötven évig éltek az úgynevezett fehér barátok. II. József rendelete azonban őket is elérte, a szélnek eresztett szerzetesek már soha többé nem tértek vissza ide. A rend hazai feloszlatása (1782) óta a remeteség falai sok mindent láttak. A XX. század során vadromantikussá romlott épületekben még művészfilmet is forgattak. Egy több évig tartó és idén december elején befejeződött felújításnak köszönhetően a szerzetesek hajdani lakhelye visszanyerte eredeti szépségét.