Évfordulók labirintusában

Szerző:

„Milyen jó, hogy túl vagyunk a szilveszteri hajcihőn, ránk férne végre egy kis lehiggadás az időhajszolásban, talán most egy picit fellélegezhetünk. Aztán úgyis beindul majd az agymenés, hogy 2015-ben már tényleg menthetetlenül eljön a világvége, mondván: ez épp eléggé fél kerek évszám az apokalipszishez. Csak nehogy bár ki felüljön az önjelölt prófétáknak, hiszen úgysem tudhatjuk előre azt a bizonyos órát…” – morfondírozott egy sort Z., miközben a harmadik pohár pezsgő utolsó kortya is legurult a torkán.

A hála hangja

Szerző:

Jn 1,1–18

 

Szent János evangéliumával, annak bevezető soraival, a Prológussal még olvasni nem tudó kisministránsként találkoztam. Négyévesen kezdtem ministrálni, 1951-et írtunk akkor. A szentmise abban az időben nem az áldással és az elbocsátással fejeződött be, hanem a Prológussal. A pap a mise befejeztével, az áldás és az elbocsátás után még visszafordult az oltárhoz, és az evangéliumos oldalon elmondta a Prológust. Ezt hívták utolsó evangéliumnak. Eközben már szólt az orgona, a nép a befejező éneket énekelte. A papot már csupán a ministráns hallhatta, ő is inkább csak hangfoszlányokat.

A keresztség ünneplése az apostoli egyházban II.

Szerző:

A római liturgia történetéből

 

Fontos tudatosítanunk, hogy a magyar megkeresztelkedni ige mögött a görög baptidzein húzódik meg, amelynek pontos fordítása: alámeríteni, visszaható alakban pedig alámerítkezni. Ez a szóhasználat pontos rituális utalást is tartalmaz, amennyiben leírja, hogy a keresztség vízben való alámerítéssel történt. Az Apostolok Cselekedeteiből kiderül az is, hogy ezt általában élő vízben, folyóban, tóban végezték (Vö ApCsel 8, 36;16, 13). Nem előzte meg huzamos előkészület: az apostoli igehirdetés hatása olyan elsöprő volt, hogy szinte tüstént kiváltotta a hallgatóság beleegyezését – ebben a korban még ismeretlen tehát a hosszú katekumenátus.

Istenjelenés

Szerző:

Bár a bizánci egyház január 6-ai ünnepének magyar elnevezése a vízkereszt, ezen a napon Jézusnak a Jordánban való megkeresztelkedését ünnepeljük. Sőt, még többet is: a teljes Szentháromságnak a világban történő első bemutatkozását. Ezért az ünnep eredeti görög elnevezése nemcsak epifánia (vagyis megjelenés, Úrjelenés), hanem teofánia (vagyis istenjelenés) is. Mindezt felfedezhetjük a tropárban, amely három részre oszlik.

Elizabeth Ann Seton

Szerző:

Január 4.

 

Elizabeth Ann Bayley néven született 1774. augusztus 28-án New York előkelő családjainak egyikében. Neveltetése szerint az episzkopális egyházhoz tartozott. Hároméves volt, amikor édesanyja meghalt. Mostohaanyja aktív társadalmi életet élt, támogatta a szegényeket, és saját házukban „élelmiszerbankot” működtetett. A fiatal Elizabeth mellette tanulta meg a szeretetszolgálat fontosságát.

Valamennyien ugyanarra az Istenre gondolnak

Szerző:

A katolikus egyház az üldözöttek védelmében (2. rész)

 

A bencés rend 1944-es pannonhalmi szerepvállalása szóba került abban az interjúkötetben, amelyet e sorok írója készített Várszegi Asztrik püspökkel, pannonhalmi főapáttal. (A hely szerelmese, Szent István Társulat, 2010)

– Ha jól tudom, mindmáig nem született olyan összefoglaló mű, amely Pannonhalma és a bencés rend 1944-es történetét dolgozza fel, különös tekintettel az üldözöttek menekítésére.

„Örvendjetek az Úrban”

Szerző:

VI. Pál pápa apostoli buzdítása III.: Az Újszövetség öröme (2.)

 

Most azonban már fel kell tárnunk annak a kifürkészhetetlen örömnek az okát, amely Jézusban van, és amely az ő sajátja. Ez viszont különösen Szent János evangéliumában található meg. Ő az, aki a megtestesült Fiúisten legbensőségesebb szavait közvetíti. Jézusból árad a béke, a nyugalom, az erő, a nagy segítőkészség; ennek oka az a végtelen szeretet, amellyel érzi, hogy szereti az Atya. Már a Jordán-parti kereszteléskor megnyilvánul ez a szeretet, amely egyébként a megtestesülés első pillanatától jelen van: „Te vagy az én szeretett Fiam, benned telik kedvem” (Lk 3,22). Ez a benső meggyőződés elválaszthatatlan Jézus tudatától. E jelenlét következtében soha sincs egyedül (vö. Jn 16,32). Ez a benső ismeret egészen áthatja: „Amint az Atya ismer engem, úgy én is ismerem az Atyát” (Jn 10,15).

Józan érveléssel

Szerző:

Új időszak – akár egyetlen esztendő – lehet teljesség, megszabott határok közt leltára annak, ami a helyünket pontosan kijelöli egy újabb induláskor. Változhat a társadalmi, szociális, kulturális körülmény, pozíció, az emberi benső magatartás, meggyőződés, de nem adhatja át a helyét hullámzó helyzeteknek, öntörvényűségnek, a hivatásban való elmélyülésre nem játszhatnak rá külsődleges hobbik úgy, hogy a hivatás (akár egyetlen közösség is) kárát vallja.