Év eleji beszélgetés Kemény Gáborral Informatikus közgazdász végzettséggel a kaposvári vasútállomás pénztárosa. Amikor az információs ablaknál ült, a vonatindulások és -érkezések időpontjának zömét kívülről fújta. A harmincöt éves Kemény Gábor különös képességekkel rendelkezik. A számok világában érzi magát a legjobban; 2300-ig nagy valószínűséggel meg tudja mondani, mikorra esik húsvét. A közelmúltban jelent meg Naptáras könyve, majd a Játék a húsvéttal című kötete. Szabadidejében verset mond és a Kaposvári Református Kórusban énekel.

Az Osztrák–Magyar Monarchia szülötte, a nagyszerű cseh-morva hőstenor, a jó kedélyű Leo Slezak visszaemlékezései, naplójegyzetei ma is élvezetes olvasmányok. Derűs írásaiban az énekesi lét viszontagságairól, utazási élményeiről szól, anekdotákat mesél, illetve bravúrosan humoros összefoglalókban ismerteti néhány általa is gyakran énekelt opera cselekményét. A trubadúrról szóló fejezet mindössze egy mondat: „Fogalmam sincs, hogy miről szól.” Azóta szinte közhellyé vált A trubadúrral való élcelődés; gubancos (rokoni) szálaival, véres szélsőségeivel példázzák rendszerint a zenei vadromantikát. A népszerű Verdi-opera (a Rigolettóval együtt) afféle áldozati bárány lett; kipellengérezték, pedig bőven kínált a XIX. század ennél jóval bonyolultabb és logikátlanabb remekműveket.

Bár igen sok bibliai történetet láthattunk már a moziban – legutóbb Noé és a vízözön drámai képeiben merülhettünk el Darren Aronofsky rendezésében –, Mózes életénél és a kivonulás eseményeinél keresve sem találnánk alkalmasabbat a megfilmesítésre. Cecil B. DeMille 1956-os Tízparancsolata (ebben Charlton Heston formálta meg Mózest) vagy Roger Young 1996-os Mózes című filmje (itt a címszerepet Ben Kingsley játszotta) egyaránt igényes alkotások lettek. Múlt év végén igazi nagyszabású produkciónak ígérkezett Ridley Scott Exodus: Istenek és királyok című filmje, mely ismét a zsidó nép Egyiptomból való szabadulását meséli el. Úgy tűnik, hogy a rendezőknek valami oknál fogva manapság nem elég a szentírási történet önmagában, mindenképpen valamit változtatnak rajta. Így volt ez a Noé esetében, s így lett ez az Exodusnál is.

A Swing című magyar vígjáték története kissé kiszámítható, a vászonra vitt zenés film azonban élvezhető és szerethető. Ez az ütős poénoknak és a négy színésznőnek köszönhető, akiknek a humoráért és tehetségéért csakugyan érdemes mozijegyet váltani.

A történet ennyi: egy étteremben találkozik három nő. A megcsalt feleséget és énektanárt, Ritát (Csákányi Eszter), az egyedülálló, énekelni vágyó anyukát, Katit (Ónodi Eszter) és a szintén énekesi karrierre vágyó óvónőt, Angélát (Törőcsik Franciska) sodorja egymás mellé a pesti éjszaka.