Januári százszorszép

Ambroise Thomas adta rám a kabátot egy fagyos délelőtt, a Mignon szerzője, a lírai hangvételű francia, aki többek közt számos dalremeket is komponált. A rejtélyes opera-címszereplő Goethéhez irányított, aztán a füves kertbe, ahol nyáron fügefa zöldell és többféle délszaki fűszernövény.

A kertben most százszorszépek, fonákjaik halvány rózsaszínűen tündökölnek. Januárban százszorszép? Éppen olyan titokzatos, mint a költő Wilhelm Meisterének alakja, aki Délre vágyott, fagyok barbár tájairól Itália narancsfáihoz.

A budapesti gettó felszabadítása

Hetven éve

 

Az ENSZ közgyűlése január 27-ét 2005-ben a holokauszt nemzetközi emléknapjává nyilvánította. Az auschwitzi koncentrációs tábor 1945. január 27-én szabadult fel, s néhány nappal előtte, január 18-án kezdődött meg a budapesti gettó felszámolása.

A második világháború idején Magyarországon sokáig úgy tűnt, hogy a német követelések ellenére sikerül a hazai zsidóság életét megóvni. Az 1944. március 19-i német megszállás azonban felgyorsította az eseményeket, és megkezdődött a vidéki zsidóság elhurcolása. Horthy Miklós kormányzó júliusban leállítatta a deportálást, de október 15-én sikertelenül próbált kiugrani a háborúból, így a hatalomra jutott Szálasi Ferenc és nyilaskeresztes pártja ismét sok ezer zsidó életét fenyegette.

Felhívás

Szent Márton születésének 1700. évfordulóját ünnepeljük 2016-ban. A jeles évfordulóhoz kapcsolódóan pályázati lehetőséget hirdet a Pécs-baranyai Origó-ház Cinke programja.

Miénk itt a tér

Sok ezer budapestivel együtt én is mindennap áthaladok a téren. Ha nem is tartozik a kedvenc budai helyeim közé, de ismerem minden szegletét. Ismerem az újságárust, a bérletpénztárost, a fornettist. Tudom, mely részéből hányas busz indul és hova. Ismerem az órát, régi találkák helyét és a furcsa szökőkutat, amelyhez a világ legérdekesebb sellője tartozik. Számtalanszor indultam innen a Várba, a Budai-hegyekbe.

Falvarázslat

Fábián Bogi Bécsben él, és faldekorációkat készít. Nem is akármilyeneket. Tehetséges magyar művész robbant be a köztudatba. Alkotásai nagy részét úgy készíti, hogy azok nappali fényben és esti sötétségben is láthatók. Sőt, a festmények némelyike kizárólag lámpaoltás után látszik a falon. A művek gyakran „átfolynak” a padlóra, és ott folytatódnak. Varázslatos hangulatú kompozícióiról egyre több külföldi oldal számol be. Az 1984-ben Budapesten született művészt hitvallása szerint a természeti jelenségek és a társas kapcsolatok is inspirálják. A művész internetes oldalán úgy fogalmaz, hogy egyfajta álomvilágot kíván teremteni.

Fotó: www.fabianbogi.com

Hősökről beszélnek

Sok család őriz első világháborús emlékeket. Akár egy-egy történetet a dédapa vagy a nagyapa hőstettéről, akár egy régi fotót vagy kézzel faragott tárgyat, amit a fronton készített szabadidejében az éppen akkor nem harcoló katona. A rokonok kegyelettel őrzik felmenőik emlékét, akik odavesztek a doberdói harcmezőn, az osztrák tengermelléken vagy az oroszok elleni hősies harcban. Apai nagyapám testvére sem tért haza családjához, pedig csak tizenkilenc éves volt. A 69-es gyalogezredben harcolt, valahol Plzeň mellett, cseh területen esett el; ráadásul nevét is elírták, Péter helyett Béla szerepel a halotti anyakönyvben.

Hiteles kép

Múltbeli titkok a Vatikáni Titkos Levéltárból

 

Sergio Pagano, a Vatikáni Titkos Levéltár püspök prefektusa mutatta be január 14-én Budapesten a Magyar Tudományos Akadémia és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Lendület Egyháztörténeti Kutatócsoportja által kiadott Collectanea Vaticana Hungariae című sorozat két legújabb kötetét. Az eseményen nemcsak a vatikáni magyar kutatásokat összegző kiadványokról esett szó, hanem általában a levéltárban zajló tudományos munkáról is, és megtudtuk, valójában mitől titkos a Vatikáni Titkos Levéltár.

 

„A családunk oázis”

Evangélikus–katolikus házaspár a keresztény egység vágyáról

 

Szívesen, nehézségeiket sem titkolva mesélnek az életükről. A hitükről, amely mindkettőjük számára fontos, és az egyházaikról, amelyek bennük és családjukban egységben vannak már itt és most is: általuk, az ő szívükben és mindennapjaikban egész biztosan.

Magyar Kurír - Új Ember
Adatvédelmi áttekintés

Ez a weboldal sütiket használ, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. A cookie-k információit tárolja a böngészőjében, és olyan funkciókat lát el, mint a felismerés, amikor visszatér a weboldalunkra, és segítjük a csapatunkat abban, hogy megértsék, hogy a weboldal mely részei érdekesek és hasznosak.