A budapesti gettó felszabadítása

Budapesten először „csillagos házakba” telepítették a zsidó lakosságot, majd néhány semleges ország – Svédország, Svájc és a Vatikán – által kiadott dokumentummal több ezer zsidó Újlipótváros néhány épületébe került. Itt átmenetileg védettséget kaptak. Helyzetük azonban fokozatosan romlott, ezért tízezer embert diplomaták – köztük Raoul Wallenberg – segítségével átvittek abba a nagy gettóba, amelyet a VII. kerület egy részében november közepén hoztak létre. Ezen a 0,3 km2 nagyságú, összefüggő területen hetvenezer embert zsúfoltak össze. A gettót decemberben fapalánkkal zárták körbe, négy bejáratot hagyva, ugyanakkor a területet senki nem hagyhatta el.

Az élelemhiány és a hideg mellett a nyilasok folyamatos zaklatásai is veszélyeztették az itt élőket. Szalai Pál, a nyilaskeresztes párt rendőrségi összekötője száz rendőrt vezényelt ki a gettóba azért, hogy elejét vegye a nyilasok atrocitásainak. Amikor Szalai megtudta, hogy a szovjet csapatok közeledésének hírére az SS és a nyilasok meg akarják támadni a gettót, értesítette Gerhard Schmidhuber vezérőrnagyot, a Budapestet védő német haderő parancsnokát.


Schmidhuber katonáival körbevettette a gettót, így akadályozta meg a nyilas pogromot. Korábban már Hindy Iván altábornagy, a budapesti magyar csapatok parancsnoka, illetve Sédey Gyula vezérőrnagy, a magyar rendőrség parancsnoka is intézkedett arról, hogy a gettó bejáratait őrizni kell. Végül 1945. január 18-án érkeztek a gettóhoz a szovjet csapatok. Közel hetvenezer zsidó élte túl a gettóbeli szenvedéseket.

A budapesti gettó felszabadulásának hetvenedik évfordulóján különleges találkozásra került sor a Zsidók Jézusért mozgalom szervezésében. Az osztrák származású Werner Oder apja az SS által felügyelt Einsatzgruppe (rendőrségi erők tagjaiból álló félkatonai szervezet, amelynek kiemelkedő szerepe volt Hitler faji politikájának végrehajtásában – A szerk.) kiképzője volt. Egész gyermekkorát meghatározta a családi múlt sikertelen feldolgozása, sokszor került összetűzésbe a hatóságokkal. Végül megtért, és a Jézusban való hit segítségével fordított a sorsán. Jelenleg lelkipásztorként szolgál Angliában.

Az 1933-ban Budapesten született Flesch Károlyt 1944-ben először egy csillagos házba, majd a gettóba kényszerítették a nyilasok. Neki és szűk családjának sikerült megmenekülnie, de édesapja a buchenwaldi koncentrációs táborban vesztette életét. A háború után egyik ismerősétől hallott Jézus Krisztusról, akit messiásként ismert el. Az estén mind a ketten hitet tettek Jézus és megváltói műve mellett.