Magyar Kurír - Új Ember - Oldal 853 a 2750-ből - Magyarország katolikus hetilapja

Kettős utazás

2015-01-30 Szerző: Baranyai Béla

Jóannész Moszkhosz és tanítványa, Szophróniosz 578 tavaszán elindult, hogy összegyűjtse a sivatagi atyák bölcsességét. Az utazás gyümölcse a Lelki rét című gyűjtemény lett, melyben a szerzetesi életről szóló történetek mellett Moszkhosz a látottakat is lejegyezte, így akár útleírásként is olvasható a kötet. A katolikus történész és újságíró, William Dalrymple jó néhány évszázaddal később felkerekedett, hogy a XX. század végén újra bejárja azt az útvonalat, amelyet a VI. században Moszkhosz megtett. Élményeit meg is írta A Szent Hegytől keletre című könyvében, melyet a Holnap Kiadó jelentetett meg.

Levegőztetés

2015-01-30 Szerző: Elmer István

A pálos rend tagjai és a magyar alapítású szerzetesrendhez valamiképpen kötődő emberek minden év januárjában megemlékeznek Boldog Özséb rendalapító ünnepéről. Márianosztrán Bábel Balázs kalocsai érsek, pálos konfráter vezette az idei liturgiát január 21-én. Özséb, az esztergomi pap – a hagyomány szerint kanonok – a tatárjárást követően indult neki a Pilis erdeinek, majd később a Mecsek sűrűit is bevonta, hogy közösséggé formálja az ott élő remetéket.

Hatalmas és szabadító ige

2015-01-30 Szerző: Székely János

Mk 1,21–28

Jézus nyilvános működésének leírását Szent Márk a „kafarnaumi nap” hagyományegységével kezdi (Mk 1,21–39). Jézus tanít a zsinagógában, kiűzi a tisztátalan lelket egy emberből, aztán hazamegy Péter házába, ahol meggyógyítja annak anyósát, majd este a szombat elmúltával hozzá tóduló betegeket gyógyítja, hajnalban kimegy imádkozni, és reggel indul tovább más városok és falvak felé. Ez a hagyományegység példaszerűen mutatja be Jézus egy napját, melyet a tanítás, a gyógyítás és az imádság tölt ki.

A liturgikus könyvek születése

2015-01-30 Szerző: Kajtár Edvárd

A római liturgia történetéből

A liturgia megismeréséhez és megértéséhez elengedhetetlenül szükséges könyveinek vizsgálata, kutatása. A „liturgikus könyv” ugyanis nem a liturgiáról szóló könyvet jelent (például egy teológiai tankönyv a szertartásokról, vagy egy szép kommentár-elmélkedés valamelyik liturgikus cselekményről vagy ünnepről), hanem az a könyv, amelyből a szertartás imáit imádkozzák, szövegeit felolvassák, a cselekmény koreográfiáját forgatókönyvszerűen leírják.

A tékozló fiú

2015-01-30 Szerző: Ivancsó István

Sok szentírástudós, pap, lelkipásztor szereti átnevezni a tékozló fiúról szóló evangéliumi példabeszédet, azt állítva, hogy valójában az Atya szeretetéről szól a történet (Lk 15,11–32). Nem áll szándékomban megcáfolni az eljárásukat, talán nem is tudnám megfelelőképpen megtenni. Viszont azt határozottan ki tudom jelenteni, hogy a görögkatolikus egyház liturgikus szövegei mégiscsak a tékozló fiúról szólnak azon a vasárnapon, amely a nagyböjtöt előkészítő vasárnapok sorában éppen róla kapta a nevét. Elegendő ehhez a fő éneket, a kontákot szemügyre venni: csodálatosan benne van a bűnbánat folyamata, amely a bocsánat elnyerésének biztos tudatában csúcsosodik ki. Emellett azonban fontos észrevenni, hogy a himnuszköltő személyében a tékozló fiúval azonosítjuk magunkat. Nem is tehetünk másképpen, ha készületünket komolyan akarjuk venni.

Guillaume Repin és társai, a francia forradalom vértanúi

2015-01-30 Szerző: Szalontai Anikó

Február 1.

A francia forradalom kezdetben nem volt szigorúan véve egyházellenes. Amikor 1789. május 5-én Versailles-ban a rendi gyűlés összeült, a harmadik rend (polgárság) és az első rend (egyház) között egyetértés volt. Augusztus 4-én az egyház önként lemondott rendi kiváltságairól. Az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozata, illetve az új alkotmány nemcsak az emberi jogokat, hanem a lelkiismereti és vallásszabadságot is biztosította.

Az antiklerikális rendelkezések sorát az egyházi vagyon állami tulajdonba vétele nyitotta meg (1789. november 2.), államosították és bezáratták az egyházi iskolákat, szeretetházakat, kórházakat. Az alkotmányozó nemzetgyűlés 1790. február 13-án kimondta az összes nem szociális jellegű szerzetesrend feloszlatását, július 12-én pedig új egyházi alkotmányt vezettek be. Ez a francia egyház számára teljesen elfogadhatatlan volt, ugyanis elszakította Rómától, az államnak rendelte alá, megszüntetett püspökségeket, az egyházi hivatalok betöltését pedig a politikai hatóságra ruházta.

Megújult a sárospataki bazilika

2015-01-30 Szerző: Feczkó Ágnes

Befejeződött a sárospataki felújítása. A CBC HUSK 1101/1.3.1/0307 számú európai uniós pályázat keretében a déli oratóriumban elhelyeztek egy huszonhat harangból álló harangjátékot, elkészült és esti világítást kapott egy Szent Erzsébetet ábrázoló színes üvegablak, és lecserélték a torony és a tető héjazatát.

Akit szeretett az Isten

2015-01-30 Szerző: Elmer István

Emlékezés idős Bábel Balázsra

A magyar társadalom a XX. században – polgárháborús, világháborús kataklizmák során – legalább négy alkalommal zilálódott szét. Fölbomlott hagyományos szerkezete, s ezzel együtt föllazult az az életmódbeli, kulturális és erkölcsi rendje, amely megtartó erőt jelentett. A falusi, paraszti életforma szenvedte el talán a legnagyobb veszteséget, különösen a második világháború utáni időktől kezdve. A magyar irodalom számos műve jeleníti meg ezt a nemzetfenntartó erőt, azokat a személyeket rajzolva elénk, akik – minden megpróbáltatás ellenére – született intelligenciájukkal az élet értékes, gazdag örökségét adták tovább utódaiknak. A magyar paraszti világ olyan személyiségeket adott a közéletnek, mint például Varga Béla, Kovács Béla, Nagy Ferenc. Azért említem őket, mert most olyan valaki távozott a földi életből, aki ebbe a sorba illeszkedik.