Újraavatták a Kossuth-emlékművet Budapesten

Kegyetlen hideg szél süvített, amikor Kossuth Lajos és minisztertársai szobrait újra felavatták a parlament előtti téren. A nap időnként előbújt a felhők mögül, és szinte vakító fehérré varázsolta Horvay János (1874–1944) eredetileg ruskicai márványból faragott szoborcsoportjának süttői mészkőből készült másolatát. Lenyűgöző méretű, arányaiban is monumentális alkotás került most a budapesti Kossuth térre. Horvay, amikor 1908-ban megnyerte a fővárosi Kossuth-szoborcsoportra kiírt pályázatot, már óriási gyakorlattal rendelkezett az egykori kormányzónak, a szabadságharc vezérének megmintázásában. 1902 és 1908 között összesen tizennyolc-húsz Kossuth-szobrot mintázott, Lyka Károly kifejezésével élve a „Kossuth-szobrok specialistája lett”. Március 3-án délután Áder János köztársasági elnök avatta fel a szoborcsoportot, s beszédében hangsúlyozta, hogy a Batthyány-kormány 1848-ban „kilenc különböző karakterű, de egyaránt elszánt és nagyszerű férfiúval” állt fel.

Bármerre járok is kora tavasszal, mindenütt a felcsendülő madárdalt várom. Amikor a fekete rigó a még hűvös reggelen a lombok nélküli bokorban ülve csukott csőrrel hangol, halkan, csak úgy magának fuvolázik. Aztán néhány nappal később az esti szürkületben már a tetők szellős magasságából hallom a messzire szálló flótázó dallamokat. A tévéantennán ül, kormos alakja beleolvad az egyre sűrűsödő félhomályba, énekel, hangosan, szépen, ezzel jelezve foglalt területét, ahol párja hajnalonként talán már a fészket építi.