Magyar Kurír - Új Ember - Oldal 825 a 2748-ből - Magyarország katolikus hetilapja

Ne hagyjuk ott az út szélén az Istent!

2015-03-13 Szerző: Magyar Kurír

Értékes kezdeményezésekről a Párbeszéd Házában

Budapesten, a jezsuiták által fenntartott Párbeszéd Házában havonta tartanak megbeszélést a Cigánypasztorációs Műhely keretében. Március 4-én két szerzetesközösség képviselői, valamint a budapesti Tömő utcai Béke Királynéja-plébánia tagjai mutatták be tevékenységüket.

A műhely Hofher József jezsuita ötlete alapján indult el évekkel ezelőtt azzal a céllal, hogy a cigányokat támogató kezdeményezések egymásra találjanak az egyházban.

Roma-nap Vácon

2015-03-13 Szerző: Magyar Kurír

A váci Apor Vilmos Katolikus Főiskolán harmadik alkalommal rendeztek roma-napot, amelyen idén részt vett Beer Miklós váci és Kocsis Fülöp hajdúdorogi püspök, valamint Székely János esztergom–budapesti segédpüspök.

A résztvevőket Fülöpné Erdő Mária, az Apor Vilmos Katolikus Főiskola rektora köszöntötte. A köszöntő szavak után Beer Miklós váci megyés püspök nyitotta meg a rendezvényt. Hangsúlyozta, amit szeptemberi körlevelében is erőteljesen hirdetett: hívő emberként tudatában kell lennünk annak, hogy nem magunk választjuk meg, hova szülessünk. Egyedül Jézus volt az, aki megtehette ezt: és ő a betlehemi szerény körülményeket választotta.

„Kell egy csapat”

2015-03-13 Szerző: Szombathelyi Nóra

Szegediek nyerték az idei roma szakkollégiumi focitornát

A Szegedi Keresztény Roma Szakkollégium csapata nyerte a Keresztény Roma Szakkollégiumi Hálózat (KRSZH) labdarúgókupáját.

Immár harmadik alkalommal rendezték meg február 28-án a KRSZH-focikupát. Miskolc és Debrecen után ezúttal Nyíregyháza, az Evangélikus Roma Szakkollégium adott otthont az öt szakkollégiumot összefogó sportrendezvénynek. A nyíregyházi, debreceni, miskolci, budapesti és szegedi roma szakkollégisták idén a labdarúgás mellett röplabdában is összemérhették az erejüket.

A Celli Szűz Mária-kápolna

2015-03-13 Szerző: Ribáry Zoltán

A Vértesi Erdő Zrt. 2012-ben elindított egy nagyszabású és hosszú távú műemlék-rekonstrukciós programot, amelynek keretében évről évre felújítanak egy vagy több, az erdőgazdaság működési területén lévő, elhanyagolt állapotú műemléket, történelmi emlékhelyet. Idén a majki remeteséghez tartozó Celli Szűz Mária-kápolna restaurálása a fő feladat. Spányi Antal megyés püspök és Kocsis Mihály, a Vértesi Erdő Zrt. vezérigazgatója egyeztetett a felújítással kapcsolatban. A rekonstrukcióra szánt forrásokat zömmel az erdőgazdaság biztosítja, a teljes összeg tíz százaléka pedig adományokból gyűlik össze.

Magyarok Biblája – kézzel másolva

2015-03-13 Szerző: Benyik György

Felhívás

Ez a tétje a Magyarok Bibliája programnak, melynek keretében szeretnénk kézzel lemásolni a teljes Szentírást. Szegeden tavaly szeptember 30-án indítottam újra a kezdeményezést Szent Gellértről elnevezett templomunk felszentelésének negyvenedik évfordulóján. A programhoz nagy lelkesedéssel kapcsolódtak a szegedi plébániák, a Somogyi Károly Városi és Megyei Könyvtár, a református és az evangélikus lelkészség, valamint a Szegedi Fegyház és Börtön lakói is. A feladat számításaink szerint ezerkétszáz másolót igényel, eddig nyolcszázhetvennégyen vettek részt benne. Számos közösség újabb szöveget kért, s mivel az Újszövetségnek a végére értünk, elkezdték másolni az Ószövetséget is. Azt tervezzük, hogy az elkészült kódexet egy zarándoklat keretében elvisszük Rómába, és átadjuk Ferenc pápának.

„Emlékezés, megőrzés, továbbadás”

2015-03-13 Szerző: Mészáros Ákos

Újraavatták a Kossuth-emlékművet Budapesten

Kegyetlen hideg szél süvített, amikor Kossuth Lajos és minisztertársai szobrait újra felavatták a parlament előtti téren. A nap időnként előbújt a felhők mögül, és szinte vakító fehérré varázsolta Horvay János (1874–1944) eredetileg ruskicai márványból faragott szoborcsoportjának süttői mészkőből készült másolatát. Lenyűgöző méretű, arányaiban is monumentális alkotás került most a budapesti Kossuth térre. Horvay, amikor 1908-ban megnyerte a fővárosi Kossuth-szoborcsoportra kiírt pályázatot, már óriási gyakorlattal rendelkezett az egykori kormányzónak, a szabadságharc vezérének megmintázásában. 1902 és 1908 között összesen tizennyolc-húsz Kossuth-szobrot mintázott, Lyka Károly kifejezésével élve a „Kossuth-szobrok specialistája lett”. Március 3-án délután Áder János köztársasági elnök avatta fel a szoborcsoportot, s beszédében hangsúlyozta, hogy a Batthyány-kormány 1848-ban „kilenc különböző karakterű, de egyaránt elszánt és nagyszerű férfiúval” állt fel.

Ha tavasz, akkor madárdal

2015-03-13 Szerző: Schmidt Egon

Bármerre járok is kora tavasszal, mindenütt a felcsendülő madárdalt várom. Amikor a fekete rigó a még hűvös reggelen a lombok nélküli bokorban ülve csukott csőrrel hangol, halkan, csak úgy magának fuvolázik. Aztán néhány nappal később az esti szürkületben már a tetők szellős magasságából hallom a messzire szálló flótázó dallamokat. A tévéantennán ül, kormos alakja beleolvad az egyre sűrűsödő félhomályba, énekel, hangosan, szépen, ezzel jelezve foglalt területét, ahol párja hajnalonként talán már a fészket építi.

Ma sem tudunk róla mindent

2015-03-152015-03-10 Szerző: Rosdy Pál

1848. március 15.

Százhatvanhét esztendő telt el azóta. Minden évben ünnepeljük, idézzük nagyjait, hallgatjuk tanulságait. Ám még az sem biztos, hogy Petőfi a Nemzeti Múzeum lépcsőjénél szavalta el először a Talpra magyart. S még mennyi részlet, esemény! Pedig milyen érdekesek a korabeli pesti utcák, az egyetemi ifjúság élete, a forradalmi „tömeg” összetétele.