Interjú László Dániel festőművésszel

A budapest-külső-ferencvárosi Szent Kereszt-plébánián februárban örömteli eseményre került sor. Bíró László tábori püspök megáldotta azt a nagyméretű, új faliképet, amely László Dániel festőművész munkája. Az alkotóval a mű létrejöttének kulisszatitkairól beszélgettünk.

– Hogy kerül napjainkban egy régi templomba új festmény?

– Ha egy templomnak Szent Kereszt a titulusa, akkor értelemszerűen fő helyet kell biztosítani a Golgota-ábrázolásnak. Még a hatvanas években meg is festette ezt a témát Dienes Jenő. Ez az enyves festékkel készült kép már nagyon rossz állapotban volt. Mivel restaurálni már nem lehetett, ezért került új festmény a helyére. Előtte persze az eredeti képet a további állagromlás elkerülése érdekében konzerváltuk.

Világjelenségek

A Kínai negyed című remekbe szabott Polański-film a XX. század harmincas éveiben játszódik Los Angelesben. Egyik fontos szereplője a víz- és energiaügyi hivatal nagy hatalmú vezetője, aki meghatározó szerepet játszott annak eldöntésében, hogy a rendkívül száraz években kinek, melyik gyümölcstermelő farmernek jusson több víz a Sziklás-hegységben megépített tárolókból. Akkoriban nemcsak a nyár, hanem a telek is szárazak voltak, nem esett elég hó a hegyekben, ezért nyárra nem tudtak feltöltődni a tárolók. A vízmegosztás óriási gondot jelentett, s nehezítette mindezt a kor alvilági szereplőinek közbelépése is. Napjainkban az alvilág remélhetőleg már nem játszik nagy szerepet e tárgykörben, de a szárazság egyre inkább igen. Történeti ökológiai ismeretekkel is megerősített, egybehangzó kutatói vélemények szerint az elmúlt ezer év legszárazabb időszaka pusztít Kaliforniában: az országból szinte eltűnt a víz. Több kutató hangsúlyozza, hogy ez a jelenség már szélsőségesebb annál, hogy pusztán a természetes éghajlati ingadozás megnyilvánulásaként tekinthessünk rá, sokkal inkább a globális felmelegedés egyik regionális kísérőkövetkezménye lehet.

A kereszténység megvilágításának esélyei korunkban

A közelmúltban egy jeles katolikus szociológus arra kapott felkérést, hogy nyilvános beszélgetést folytasson napjaink egyik legtekintélyesebb katolikus filozófusával. A több órán át zajló – természetesen hallatlanul sokféle kérdést érintő – eszmecsere végén a társadalomtudós szűkebb körben megjegyezte, hogy nehezen elfogadható számára az a probléma, amely a legjobban aggasztotta a filozófust. Míg őt ugyanis a kereszténység globális helyzete, az egyes kontinenseken folyamatosan alakuló-változó jelenléte, modern önértelmezése, a többi valláshoz fűződő viszonya és jövőjének legalapvetőbb kérdései foglalkoztatták, addig az igen tiszteletreméltó életművet alkotó, idős filozófus számára az okozta a legfőbb gondot, hogy miért lehetnek lányok is ministránsok a szentmisén.

„A keresztény hit nem csupán homályos filozófia, hanem szakadatlan kihívás”, mely azt is jelenti, hogy „folyamatosan gondolkodjunk, miként hat a keresztény tanítás a közéletre”. Rowan Williams volt canterburyi érsek A hit szerepe a mai világban című könyvében számos olyan tanulmányt olvashatunk, mely ennek a gondolkodásnak a gyümölcse. A Bencés Kiadó Napjaink teológiája című sorozatában megjelent kötet majd harminc írása közül kettőt kiválasztva igyekszünk rámutatni arra, hogy az anglikán teológus felvetései megfontolásra érdemesek.