Pusztán kimagasló szellemi vagy fizikai teljesítménnyel senki sem válhat kereszténnyé, és nem is ez az üdvösség záloga. Isten szeretetét ily módon nem lehet kiérdemelni. A szeretet nem megszerezhető, és nem birtokolható. Energiából soha nem lesz szeretet, ugyanakkor a szeretetből kifogyhatatlan energia árad, amely emberfeletti teljesítményre, küzdelemre is képessé tehet minket. A jutalom vagy a dicsőség megszerzése érdekében tett erőfeszítés mellett létezik egy, a szeretet által motivált, élethosszig tartó, nemesebb küzdelem. Boldog az az ember, aki hagyja, hogy elragadja ez a szeretet-energia. Isten szeretetét egymás cselekedeteiben is tetten érhetjük, és ez a tetten ért szeretet a másikat példaképpé emelheti. Ilyen példaképnek látjuk Ági nénit, Anyukát, Nagymamát, Dédit, aki immár nyolcvanöt éve él közöttünk.

Épül a Háló új budapesti központja

Az egyház alaptermészetéhez tartozó sajátossága, hogy közösségi, ám a gyakorlatban a kapcsolatok nem mindig működnek maguktól. A Háló Közösségfejlesztő Katolikus Egyesület huszonöt éve segíti a Kárpát-medencei katolikus közösségeket a kapcsolatépítésben, a növekedésben, a kiteljesedésben.

Ezt szolgálják a kisebb kerületi, a regionális, illetve az egész Kárpát-medencét felölelő találkozók, amelyeket a Háló kezdetektől fogva szervez. E rendezvények programjában olyan témák szerepelnek, amelyek előmozdítják a közösségek nyitottabbá, tudatosabbá, mélyebbé válását. „Évente hetven-nyolcvan eseményt szervezünk – mondta a Háló vezetőségének tagja és budapesti irodavezetője, Koncz András.

Zengővárkony a Mecsek egyik festői falucskája. Az itt élők hagyományápoló tevékenysége példa lehet minden településnek. A faluban szolgált református lelkészként Fülep Lajos művészetfilozófus, az ő emlékét is hűen őrzik az itt lakók. A zengővárkonyiak népviselete azonos a sárközi viselettel. A faluban tájház működik, és találkozhatunk a kézművesség, a tánc- és dalhagyomány ápolóival is.

Különvonattal a csíksomlyói búcsúra, Székelyföldre

Négyfordulós sorozatunkban a 2015. évi csíksomlyói búcsúra induló Csíksomlyó Expressz – Székely Gyors különvonattal ismerkedhetnek meg. A Kárpáteurópa Utazási Iroda és az Új Ember közös játékán egy kétszemélyes utat nyerhetnek a pünkösdkor Erdélybe tartó össznemzeti zarándokvonatra, a Csíksomlyó Expressz – Székely Gyorsra.

Megfejtéseiket, kérjük, a négy forduló meghirdetése után, egyben küldjék el a karpateuropa@karpateuropa.hu elektronikus címünkre, vagy hagyományos levélben, illetve levelezőlapon juttassák el a következő postacímre: Kárpáteurópa Utazási Iroda, 1036 Budapest, Szépvölgyi út 3/a. (A borítékra írják rá: „Csíksomlyó Expressz”.)

A megfejtések beérkezési határideje: 2015. április 25. A nyertes nevét az Új Ember hetilapban, illetve az utazási iroda honlapján (www. karpateuropa.hu) tesszük közzé 2015. május elején.

Találkozás Kovácsné Ékes Edit kaposvári művésztanárral

Erdők, mezők virágait gyűjtötte csokorba, hogy megfesse képein, s ecsete nyomán új életre kelt a somogyi táj. Szelíd dombok lankáin időzött sokáig a szeme, és megörökítette az utca emberét is; munkába igyekvők hada, csetlő-botló gyereküket sétáltató szülők, vagy éppen egymásba font kézzel andalgó szerelmesek néztek vissza az akvarellekről. Kisvárosi mediterrán hangulat uralkodik egy-egy alkotásán, hirtelen feltörő érzések-gondolatok kavalkádja röpíti át a szemlélődő-kereső személyt a művészet merész vagy éppen visszafogott tónusokkal tarkított, olykor idilli világába. De helyet követel magának a csend is; a megmerítkezés kegyelme: Istenben, természetben, családtagok, barátok tekintetében.

A jelenlét örömének megélése nem megy oly könnyen mindenkinek. Kovácsné Ékes Edit kaposvári festőművésznek sem ment addig, míg ki nem derült, tumort találtak a szervezetében. A Nagyboldogasszony Római Katolikus Gimnázium és Általános Iskola művésztanára a próbatételek során személyes sorsán keresztül tapasztalta meg, milyen könnyű beszélni Istenről, ám sokkal nehezebb beszélgetni vele…

Beszélgetés Horváth Márton Leventével

Horváth Márton Levente zeneszerző és orgonaművész Missa in omnem terram című miséje tavaly ősszel csendült fel a Művészetek Palotájában. A mindössze harmincegy esztendős művész doktori záróhangversenyének egyik méltó és fő darabjaként hallhatta a közönség a művet, amelynek bemutatása szolgáltatta találkozásunkhoz az apropót. Beszélgetésünk során azonban messze elkalandoztunk olyan témák felé is, amelyek a kortárs zene jelenlegi irányait, a zenészek felelősségét, a múlt és jelen kapcsolatát, a komolyzene és a könnyűzene viszonyát érintették. Egy sok mindenre nyitott muzsikus, aki egyébként kétgyermekes apuka, művészi hitvallását is megismerhetjük.

Károlyi András képei között

Károlyi András festő- és grafikusművész kiállítása nyílt meg a rákosszentmihályi plébánia közösségi termében március 21-én. Károlyi András szoborfestéssel is foglalkozik, s mint maga mondja: „Van, aki költőként is említ.” A festmények és a grafikák tematikája kapcsolódik a nagyböjthöz, húsvét misztériumához. Szikora József, a Katolikus Rádió főszerkesztője megnyitójában kiemelte: „Károlyi András lerajzolja, megfesti, megszínezi, fekete-fehéríti ezt a nem könnyűt… Az ember erőfeszítését rajzolja, hogy jó és egyre jobb legyen.” Aztán a képek grafikai világáról ezt mondta: „Első pillantásra zsúfoltság, kusza összevisszaság. A figyelmes, türelmes szemlélő számára aztán egységgé szelídül a kuszaság, szépséggé a riadalom… világtartó korpuszok, sorskerék, létra, riadt és riasztó arcok, szelíd arcok, keskeny ujjak, szemvonzó idomok.”