A kenyai és más terrorista mészárlások idején az elfogott fiataloktól megkérdezték, keresztények-e. Ha megvallották hitüket, a szélsőséges iszlamista terroristák megölték őket. Hasonló vértanúságokról más országokból is érkeznek hírek. Már a II. századtól mártírnak tekintették és tisztelték azt, akit keresztény hitéért öltek meg. A mártír kifejezés a tanú jelentésű görög martüsz szóból ered, innen a magyar vértanú kifejezés.
A pápa fogadta Asia Bibi férjét
Ferenc pápa április 15-én találkozott a hat évvel ezelőtt Pakisztánban bebörtönzött és blaszfémia vádjával halálra ítélt Asia Bibi férjével és három lánya egyikével. A szentatya nyilvánosan és diplomáciai úton követelte a keresztény asszony szabadon bocsátását. Asia Bibit azzal vádolják, hogy megsértette Mohamed prófétát. Férje, Ashiq Masih részt vett azon a római parlamenti rendezvényen, amely a keresztényüldözés ellen foglalt állást. (KAP)
Ferenc pápa lekipásztori útmutatása
A bulla függőpecsétet jelent. A magyar történelemben jelentős Aranybulla neve is arra utal, hogy tartalmának fontosságát a fonaton függő aranypecsét fejezte ki. A középkorban a pápai bullát is ilyen pecséttel látták el. A rendkívüli szentévet meghirdető pápai rendelkezést pápai bullának nevezzük.
Ferenc pápának Az irgalmasság arca (Misericordiae vultus) című bullája azonban nem annyira jogi, inkább spirituális nyelvezetével tűnik ki. Lelkipásztori útmutatás, reményt keltő üzenet ez, amely a december 8-tól 2016. november 20-ig tartó rendkívüli szentévre szól.
Ismét látható a torinói lepel
A következő hónapokban sok millió zarándokot várnak Torinóba. Újra megtekinthető a nagyközönség számára a Keresztelő Szent János-katedrálisban őrzött ereklye, a torinói lepel. A látogatók április 19-étől június 24-éig tekinthetik meg a különleges vásznat. Ferenc pápa június 21-én érkezik a városba és teszi tiszteletét előtte. Sergio Mattarella olasz államfő május 14-én tekinti meg.
A leplet az egyházi hagyomány Jézus Krisztus halotti gyolcsaként tartja számon. Eredetiségét azonban még ma is sokan vitatják. Ezen kívül talán nincs is más olyan vallási tárgyunk, amely ennyire megosztaná a világi és az egyházi köröket, a hívőket és a hitetleneket, a tudósokat és a laikusokat. Tanulmányozására az elmúlt évszázad során önálló tudomány is létrejött, a szindonológia, vagyis a lepeltan.
Haragkezelés, avagy a lélek mozgását kísérő pedagógia – „Homokba kell írni a szót, ami annyira fáj, / Hagyni kell, hadd vigye a szél. / Homokba kell írni a bűnt, amivel megbántott más, / Mielőtt megjegyezhetnéd. / Oda kell menni, megölelni, akkor is, / ha nem te vagy a hibás. / Odamenni, esélyt adni, elengedni minden tartozást.” Pintér Béla keresztény könnyűzenész dalszövege ez. És hát valóban: tudni kell megbocsátani. No de hogyan? Mit kezdhetnénk a haragunkkal? Uzsalyné Pécsi Rita neveléskutató azt vallja: nem baj, ha haragszunk, de nem mindegy, hogyan. Szerinte a harag kezelése tanulható és tanítható. Gyermekként mindenki a „haraglétra” alsó fokán áll, és ha nem tanítjuk, ott is marad. Pécsi Rita, aki egyébként maga is gyakorló szülő, április 16-án, Budapesten, a pasaréti Kájoni Házban „edzéstervet” mutatott be a harag kezelésére.
Világdivatmárkák fényes kirakatai között fut velem az autó. Aztán egy-két óra, s a végre megenyhült áprilisi estében a kicsiny szigligeti templom előtt állok. Szeretném megérteni… szeretném megérteni a bizonyosság teljes erejével, mi történt egykoron, éppen hetven esztendővel korábban. Nem is megérteni – az értelem kevés ehhez. Valami több kell ennél. A templomocska mellett még lefedett emléktábla. Emberek gyülekeznek, megérkezik Márfi Gyula veszprémi érsek. Rövidesen kezdődik a szentmise. A templom csendje. Tudom, mi történt hetven évvel ezelőtt, milyen drámai tény indít mostani utunkra – zarándokutunkra. Tudom – de értem-e, ami egykoron történt Bódi Mária Magdolnával, s ami a lélekben ma is jelen idő? A templom csendje indít el a következő két napra.
Interjú Bubnó Tamással a Szent Efrém férfikarról
A Szent Efrém férfikar célja „a bizánci rítusú keresztény világ vokális örökségének kutatása, bemutatása és népszerűsítése, a bizánci zene szépségének és misztériumának megismertetése elsősorban a magyar, valamint az európai közönséggel. Ugyancsak nagy hangsúlyt helyez az európai kortárs zene új kompozícióinak megszólaltatására és a magyar férfikari hagyomány – Liszt, Bartók, Kodály, Ligeti – ápolására” – ez áll az együttes internetes felületén. A „kamarazenei csoportosulás” – ahogyan a művészeti vezető és karnagy, Bubnó Tamás fogalmaz – ma az ország egyik legnépszerűbb vokális együttese. A különféle felekezetekhez tartozó hivatásos énekesekből és zenészekből álló kórus munkájáról, repertoárjáról és a Kárpát-medence görögkatolikus közösségéről a művészeti vezetővel beszélgettünk.
A húszéves Katolikus Ifjúsági és Felnőttképzési Egyesület (KIFE) április 14-én jubileumi közgyűlésen emlékezett meg az elmúlt két évtized eseményeiről. Az ünnepség során átadták a Kerkai-díjat, amelyet ebben az évben ifjúsági kategóriában Molnár István, a KALOT Nagykátai Népfőiskolai Egyesület elnöke, a felnőttképzés területén végzett kiemelkedő tevékenységéért pedig Hortobágyiné Nagy Ágnes, a Parázs Pasztorális Központ szakmai felelőse vehetett át.