Áder János, Magyarország köztársasági elnöke Varga János, a bécsi Collegium Pazmanianum rektora részére a Pázmáneum rektoraként végzett munkája, a Magyar Katolikus Egyház ausztriai képviselete, valamint Mindszenty József hercegprímás emlékének őrzése érdekében végzett tevékenysége elismeréseként a Magyar Érdemrend tisztikeresztje kitüntetést adományozta. A kitüntetést Perényi János, rendkívüli és meghatalmazott nagykövet adta át Magyarország bécsi nagykövetsége épületében április 8-án. 

Ferenc pápa szentmisét mutatott be április 12-én, az örmény népirtás századik évfordulóján az örmény katolikus főpapok és az örmény egyház főpapjainak részvételével, illetve jelenlétében. A szentmise előtt emlékeztetett arra, hogy ma is egyfajta népirtás tanúi vagyunk a világban. Ennek oka az általános és kollektív érdektelenség: Káin cinkos közönye, amellyel felkiált: „Mit érdekel engem? Talán őrzője vagyok én a testvéremnek?”

Ferenc pápa a nagycsütörtök délelőtti olajszentelő misén a papokhoz szólva úgy fogalmazott: „Az egyháznak nincs szüksége szomorú tekintetű, panaszos lelkipásztorokra és – ami még rosszabb – unalmas és unatkozó papokra.” A sokféle papi feladat benső részvételt és örömteli ráhangolódást kíván. A keresztség és az esküvő örömet, a beteglátogatás és a temetés együttérzést. Mindez persze fárasztó szolgálat, amely egészséges fáradtságot okoz. Jézus azonban erőt merített a hozzá fordulók kéréseiből.

Kenyai terrortámadás

A kenyai Garissa város egyetemi kollégiuma és kifejezetten a magukat keresztényeknek valló hallgatók ellen április 2-án végrehajtott terrortámadásnak száznegyvennyolc halálos áldozata volt. Az akciót az al-Kaidával szövetséges Al-Shabaab terrormilícia vállalta magára. Ferenc pápa a terrortámadást „értelmetlen brutalitásnak” nevezte abban a táviratban, amelyet április 3-án küldött John Njue bíborosnak, a kenyai püspöki konferencia elnökének. (KNA,MTI)

A német katolikus sajtó köszöntötte Helmut Kohl volt német kancellárt 85. születésnapja alkalmából. Tizenhat évig volt a Német Szövetségi Köztársaság miniszterelnöke, és nevéhez fűződik a német egység helyreállítása. Változó világunkban arra is emlékezhetünk, hogy a politikára nem úgy tekintett, mint a személyes meggazdagodás és a hatalmaskodás lehetőségére.

A vatikáni zsinat nagy nyugati irodalmából a hatvanas években elsőként a kiváló jezsuita publicista, Mario von Galli kitűnő háromkötetes zsinati riportkönyve jutott el hozzám. Abban olvastam először néhány sort az akkori Rio de Janeiró-i segédpüspökről, és láttam egy jellegzetes képsort róla, amint széles gesztusokkal beszélget valakivel. Azt írta a szerző, hogy „egyike a zsinat nagy összekötő embereinek”. Attól kezdve alakja összeforrt a II. vatikáni zsinattal, 1985-ben bekövetkezett „eltűnése” révén is. Most azonban Ferenc pápa szándéka szerint ismét meg kell ismernünk őt. Hírül adták, hogy hamarosan megkezdődik a boldoggáavatási pere.