Anyák napja alkalmából riportot készítettünk egy hétgyermekes családról, illetve személyes hangvételű jegyzeteket is olvashatnak az anyai hivatásról. Beszámolunk a szerzetesrendek Mátraverebély-szentkúti találkozójáról, a Szent Márton-emlékévet beharangozó konferenciáról, valamint a Katolikus Karitász Gyergyószentmiklóson létrehozott tangazdaságáról is.
Teremtésvédelem
Vajon el tudjuk-e képzelni termőterületeinket talajborítás nélkül? Lehetséges-e mesterséges körülmények között kellő mennyiségben előállítani gabonát, kukoricát, napraforgót vagy gyümölcsöket? S a bornak való szőlő a különleges mikroklímával rendelkező és ásványi anyagokban gazdag termőterületek helyett termeszthető-e óriási üvegházakban? Ha nem is szívesen képzelünk el egy ilyen, talaj nélküli falansztervilágot, a talajok rendkívüli csökkenésének veszélye és a – már nem is annyira új – terméstechnológiai fejlesztések ezt a lehetőséget is elénk rajzolják.
A tiszta életre hív
„Boldogok a tiszta szívűek, mert meglátják az Istent” – ezzel a mottóval rendezik meg az idei tavaszi nagymarosi ifjúsági találkozót május 16-án.
A találkozóra hívó nagymarosi levél a Máté evangéliumának ötödik fejezetéből vett idézetből kiindulva a tisztaság erényére hívja fel a résztvevők figyelmét.
A Pázmány Péter Katolikus Egyetem nemzetközi kapcsolatairól
Az elmúlt négy évben, különösen pedig tavaly rohamosan fejlődtek a Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE) nemzetközi kapcsolatai. Az egyetem Közép- és Nyugat-Európában, az Amerikai Egyesült Államokban, a Közel-Keleten és Latin-Amerikában is megerősítette magas szintű kutatási és oktatási együttműködéseit, s ezáltal számos kettős és közös BA/BSc-, MA/MSc- és PhD-programra nyílt lehetőségük a hallgatóknak. Az elmúlt éveket a nemzetköziesítés jellemezte, s ebben a PPKE egyedülálló eredményeket ért el.
Emléktábla-avatás a lengyel plébánián
„Emlékeztet a háború alatti szenvedésekre, s bizonyítja, hogy még a legborzalmasabb időkben is meg lehet találni a jó emberek barátságát, akikre mindig számíthatunk.” E szavakkal avatta fel Roman Kowalski, Lengyelország magyarországi nagykövete azt az emléktáblát, amelyet április 26-án, a II. világháború befejezésének 70. évfordulóján helyeztek el a kőbányai lengyel templom falán a Magyarországon befogadott lengyel menekültek lelkipásztori gondozását végző püspökök és papok tiszteletére.
Nem történt szegregáció Nyíregyházán
A Kúria teljes egészében elutasította április 22-én a keresetet, amely annak kimondását kérte, hogy jogellenesen szegregálták a gyerekeket a nyíregyházi Huszár-telep általános iskolájában. Az ítélet jogerős.
A bírói indokolás szerint az ügyben – amelyről az Új Ember előző lapszámában írtunk, s amelyet korábban riportban is bemutattunk – nem volt megállapítható az egyenlő elbánás sérelme, az eljárást kezdeményező civil szervezet pedig sem a görögkatolikus egyház által újranyitott egykori önkormányzati iskola oktatási színvonalát, sem pedagógiai programját nem kifogásolta. Ugyanakkor a szülőknek módjuk nyílt arra, hogy más iskolába járassák gyermeküket, mivel az önkormányzat bérlettámogatást adott a diákoknak, miután megszüntette az iskola buszjáratát.
Az örmény apostoli ortodox egyház feje, II. Karekin katholikosz április 23-án a Jerevántól húsz kilométerre fekvő örményországi Ecsmiadzin egyházi központban, a világ legrégebbinek tartott keresztény székesegyházában szentté avatta az 1915–1917-es népirtás áldozatait, akiknek számát mintegy másfél millióra becsülik.
Az örmény egyházban ötszáz év óta ez volt az első szentté avatás. Az eseményen hatvan ország egyházi és állami küldöttségei vettek részt. Ferenc pápát és a katolikus egyházat Kurt Koch bíboros, a Keresztény Egységtörekvés Pápai Tanácsának elnöke képviselte, aki április 24-én Jerevánban, az örmény keresztény népirtásra emlékező központi megemlékezésen felolvasta Ferenc pápa üzenetét.
Több ezer ember a 7,9-es erősségű földmozgás áldozata
Nagy erejű, az újabb jelentések szerint 7,9-es erősségű földrengés rázta meg április 25-én a dél-ázsiai Nepált. Több mint háromezer ember meghalt, és hatezer-ötszáznál is több a sérült. A fővárosban, Katmanduban sok épület romba dőlt, a történelmi belváros szinte teljes egészében elpusztult.
A földrengés mintegy másfél percen át tartott, és károkat okozott a szomszédos Indiában és Bangladesben is. India északi részén is sok ember lelte halálát az összedőlő házak romjai alatt.