A XX. századi kínai festészet egyik nagy mestere, Qi Baishi (Csi Paj-si) festményei június 28-áig tekinthetők meg a Magyar Nemzeti Galériában. A kiállítás mintegy száztíz képe a Pekingi Művészeti Akadémia gyűjteményéből való. A megnyitóra magas rangú kínai delegáció is érkezett. A két ország együttműködését is jelképezi a tárlat, hiszen amíg Budapesten Qi Baishi festményeiben gyönyörködhetünk, addig Kína több nagyvárosában Munkácsy Mihály képeivel ismerkedhetnek az érdeklődők.

Szent Benedek és a bencés spiritualitás. Ezzel a címmel nyílt meg a pannonhalmi főapátság idei kiállítása, amely szeptember 30-ig látható a tavaly átadott majorsági épületben. A kiállítás témáját a megszentelt élet éve adta, emlékeztetett Várszegi Asztrik főapát, majd a benedeki Regulát említve megállapította: „A Regula rendet visz a világba.” A kiállítás arról is hírt ad, hogy az istentisztelet gyakorlásából hogyan született meg mindaz, amit európai kultúrának nevezünk, s ebben mennyire jelentős szerepet játszottak a bencések. Így kapcsolódik össze a kultusz és a kultúra. Kusler Ágnes művészettörténész, a kiállítás rendezője vezetett végig a különleges – mondhatjuk, egyedülálló – látnivalót is kínáló tárlaton.

Nemrégiben a Várnegyed Galéria rendezett kiállítást a mester nyolcvanadik születésnapja alkalmából. A nagyméretű műveket, megrendelésre készülő szobrokat először kis változatban készítik el a szobrászok. A Batthyány utcában ilyen alkotásokat láthattunk az elmúlt hetekben Meloccótól.

„A körhinta elképesztően erős szimbólum. A pillanat boldogsága jut erről eszünkbe. A »repülünk, Mari« érzése. A szabadság. De ez csak egy pillanat. És a hinta lánca olyan, mint a póráz, csak egy kis körben enged szabadon repülni” – vallja a Pataki Istvánt alakító Cserhalmi György, a Vidnyánszky Attila által rendezett és Zsuráfszky Zoltán koreografálta Körhinta-előadás kapcsán.