Rendet visz a világba
Pergamen kézirat, 1300 körül (Fotó: Cser István)

 

Az első részben felidéződnek Szent Benedek (480–547) életének legfontosabb állomásai, elsősorban a Nagy Szent Gergely (pápasága: 590–604) által írt legenda alapján. „Az első, üresnek tetsző térben Szent Benedek korának zűrzavarral teli idejét akartuk megidézni” – magyarázta Kusler Ágnes. A IV. század második felében keletkezett úti térkép a késő Római Birodalom képét mutatja. Ennek bukását követte a káosz, amelybe Szent Benedek beleszületett, s ez vezette el őt ahhoz, hogy eltávolodjon a világtól. Előbb remeteségbe vonult, majd szerzetesi életközösséget hozott létre. A térképen nyomon követhetjük élete helyszíneit a subiacói pusztaságtól Monte Cassinóig, ahol megalapította az anyakolostort. A padlóra felrajzolva a Regula prológusából vett idézet labirintus: a jó cselekedetek hetvennégy eszköze. Ennek közepén látjuk Szent Benedek művészi szobrát és két legfontosabb tanítványáét: Maurusét és Placidusét, barokk kori megfogalmazásban.
Ezek a szobrok – sok más tárggyal együtt Sankt Paul im Lavanttalból, a karintiai bencés kolostorból érkeztek. Odébb szép ötvöstárgyak, Szent Benedek ereklyéjével.
A következő rész a Nagy Szent Gergely-i legendát „eleveníti” meg. Különösen figyelemfelkeltő Johann Jakob Szent Benedek-garnitúrája – az ékkövekkel kirakott kehely és két misekancsó.
S már előttünk egy fametszet, amelyet Adriaen Collaert 1580–1586 között készített. Középütt a rendalapító alakja, s körben a Benedek életét elmesélő jelenetek. A mai látogató számára interaktív módon tették még érdekesebbé ennek befogadását.
Két kép, Francesco Solimena művei: az egyik Ausztriából, a másik a Szépművészeti Múzeumból érkezett. Színvázlatok, előtanulmányok. Amikor 1660-ban újjáépítették a Monte Cassinó-i kolostort, akkor rendelték meg a nápolyi Solimenától azt a ciklust, amelyen a rendalapítás története látható. 1944-ben az amerikaiak lebombázták a monostort, elpusztultak a vászonképek, egyedül az előkészítő vázlatok maradtak meg.
A kiállítás második része – mint Kusler Ágnes körültekintő tudományos igénnyel magyarázta – a Regulával foglalkozik. Igazából a Regulán keresztül ismerhető meg Szent Benedek alakja. A kéziratos őskiadványt egy melki bencés szerzetes, Bonifaz Gallner festő-építész készítette.
Újra és újra kérdések és válaszok kerülnek elő a Regulából. Például: Milyen a jó szerzetes? „Engedelmes, hallgatag és alázatos.” Milyen öltözéket viselnek a szerzetesek? A Regula ma is időszerű. Menedzserek fordulnak Benedekhez, miközben a vállalat- és gazdaságirányítás legjobb módjait keresik. S a Regulából – tanulhatna ebből az Európai Unió – ma is érvényes társadalmi szerződés olvasható ki.
A bencések híresen könyvszeretők. Napjuk elkülönített ideje a lectio divina, amikor elmélyült olvasással töltik az órákat. „A bencések – olvasottságuknak köszönhetően – rendkívüli módon bekapcsolódtak a világi tudományokba is.” Matematikai, zenei művek, antik szövegek követik egymást a tárlókban. Előkerül Arezzói Guidó bencés neve, aki megvetette a szolmizálás és kottaírás alapjait.
A bencések napirendje vezet át a kiállítás harmadik részéhez, a liturgikus rend bemutatásához. Itt is gyönyörű, művészettörténeti szempontból is értékes tárgyak sorakoznak egymás mellett. A díszítés, a nemes anyagok használata nem öncélú – Isten nagyságához, fölségességéhez méltó e világi kifejezési formát kerestek a művészek. A reichenaui misekönyv elefántcsont kötéstábláján Krisztus mennybemenetele látható – ennek emléknapján nyílt meg a kiállítás. (Zárójelben: a sokszor szekularizáltnak tekintett Belgiumban ez a nap államilag elrendelt ünnep – nálunk gyakran még a katolikus gondolkodás is átsiklik rajta.) Érdekes olvasni a XVIII. századi fogadalom levelet. Az egykori kapus és szakács testvér kereszt alakú kézjegyével látta el szerzetesi eskütételét.
Külön helyiségben látható a felbecsülhetetlen értékű Adelheidkereszt.Mégsoha nem járt Magyarországon, Sankt Paul im Lavanttalból érkezett, ahová a sváb Sankt Blasien-kolostorból került. S miért különösen érdekes nekünk, magyaroknak? Adelheid királyné Szent László király felesége volt, ő készíttette aranyozott ezüstből az ékkövekkel kirakott ereklyetartó keresztet, amely Krisztus keresztjének szilánkját foglalja magában, s annak a sváb kolostornak adományozta, ahol édesanyját eltemették.
A kiállítás utolsó része Szent Benedek magyar kultuszát mutatja be. Hazai Szent Benedek-ábrázolások sorakoznak, köztük Franz Richter győri kármelita szobrász 1730-ból származó alkotása, majd meggyőződhetünk arról, milyen szerepet játszottak a bencések a magyar államiság kialakulásában. Kiemelem azokat a naivnak ható festményeket, amelyeket régebbi idők szerzetesei festettek Szent Benedekről, saját belső lelki késztetésük alapján. „Ezek a képek mégis közvetítik azt a szeretetet, amelyet az alkotók tápláltak a rendalakítóval szemben.”
Végül a főapátsági könyvtár értékeit csodálhatjuk meg. Többek között Lancsics Bonifác Nagy Szent Gergely Benedek-életrajzának első magyar fordítását 1724-ből. Mellette a legkorábbi magyar Regula-fordítások, sorrendben 1689-ből, 1843-ból és 1895-ből.
A különleges értékeket felvonultató, szellemi és lelki többletet nyújtó kiállítás mindenképpen megtekintendő. Már csak azért is, amit Kusler Ágnes mondott Benedek életrajza kapcsán: „Nagy Szent Gergely a vigasztalás példaképét állítja elénk.” S erre bizony nagy szükségünk van.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..