Angyalszárny-suhogást hallok. Itt keringenek köröttünk, s nézik, miként boldogulunk e világban. Nagyot nevetnek egy-egy szánalmas próbálkozásunkon, jóllehet, megerősítik szándékunkat. Azokat mindenképp, amelyek jobbításról, békéről, szeretetről, segítésről, irgalomról szólnak. Olykor pajkosan összekacsintanak velünk, s hagyják, hogy sokszorozzuk a jót, hiszen az ember eredendően jóra teremtett lény.
Gondolatok a szentév kezdetén – Ferenc pápa a szeplőtelen fogantatás ünnepén rendkívüli szentévet nyitott, amelynek témájául az egyik legjellegzetesebb keresztény erényt, az irgalmat jelölte meg. A Szentírás üzenete és a hagyomány szerint az irgalom a nyomorúságos helyzetben levő ember iránt megnyilvánuló szeretet, amely bűnök elkövetése esetén mindig magában foglalja a megbocsátást is. Ez az üzenet arra indít minket, hogy bűnöktől súlyosan megsebzett világunkban feltegyük a kérdést: Valóban meg tudunk-e bocsátani azoknak, akik ellenünk vagy a közösség java ellen vétkeztek? Hétköznapi tapasztalataink ugyanis gyakran ellentmondanak e kötelességünknek. Nehezen gyógyuló sebeket hordozunk magunkban, amelyeket velünk együtt küzdő emberektől vagy a környezetünkben élő népektől kaptunk.
Horváth József a Debreceni Egyetem Biokémiai és Molekuláris Biológiai Intézetének munkatársa, PhD-hallgató. Tudta, hogy csak úgy törhet ki a környezetéből, ha tanul. József a karcagi cigánytelepen nevelkedett, nehéz körülmények között.
Beszélgetés képmás voltunkról és Isten anyai arcáról – Az Úr születésének ünnepén, a megtestesülésben önnön születésünket, Krisztushoz való hasonlóságunkat is ünnepeljük. Isten képmása nem csupán ember, de férfi és nő. S bár kultúránkban Istent férfiként képzeljük el, nem feledkezhetünk meg arról, hogy a nő éppen úgy hasonló hozzá. Erről beszélgettünk Zygar Malgorzata nővérrel, a Szentlélek Szolgálói Missziós Nővérek magyarországi közösségének vezetőjével.
Az egyedül maradt menekültgyerekek otthonában – Gyerekek az országút szélén… Valahol Európában. A régi film jut eszembe, amikor Hódmezővásárhelyen, a Szeged-csanádi Egyházmegye Szent Ágota Gyermekvédelmi Szolgáltató gyermekotthonában járunk. És a szemeket látom. Nem tudom elvonni magamat annak a fiúnak a tekintetétől, aki csak ül a társalgóban, combjára helyezett kezével, merev tartással, merev tekintettel – benne már a múlt. De micsoda múlt? Az egykori film a háborús árvák bolyongásáról szól, s most itt vannak ezek a gyerekek, akik napjainkban bolyonganak árván a világban, bolyonganak, vágyakoznak Európára, hogy életük legyen. A nagypolitika így-úgy beszél és cselekszik a jelen idejű népvándorlással kapcsolatban – én ezeket a gyerekeket látom.
Remekül fejezi ki a mai vasárnap sajátos jellegét a szentmise kezdőéneke: „Örüljetek az Úrban szüntelenül. Újra mondom: Örüljetek! Az Úr közel van” (Fil 4,4–5). Az advent az örömteli várakozás ideje, és mennél inkább közeledünk ennek az időnek a végéhez, annál inkább kezd áttörni a várakozás feszültségén a közeli beteljesedés öröme.
Beszélgetés Erdő Péter bíborossal az irgalmasság szentévéről – Ferenc pápa december 8-án nyitotta meg az irgalmasság rendkívüli szentévét. Ebből az alkalomból beszélgettünk Erdő Péter bíborossal a keresztény életeszményről, a hit öröméről és a szeretet cselekedeteiről.
A szent esemény ábrázolásvariációi – Az evangéliumok több helyen is megemlékeznek Jézus születéséről, karácsony szent ünnepéről. Ebben az írásban csupán azokat a részeket emeljük ki, amelyek a képi ábrázolás szempontjából fontosak. Ezek igen részletesen Lukács evangéliumában találhatók meg, de Máté evangéliuma és Pszeudo-Máté evangéliuma is szolgál adalékokkal. Az ábrázolások vizsgálatakor elsősorban három nagy eseményre kell figyelnünk: a pásztoroknak való híradás jelenetére, „a pásztorok imádják a kis Jézust” történetre, valamint a háromkirályokról szóló szakaszokra.