A Biblia üzenete: Örüljetek az Úrban!

Ezt mutatja ennek a vasárnapnak a hagyományos latin neve is: Gaudete-vasárnap, amely a kezdőének első szavának ismétlése: Örüljetek! Ennek felel meg az a liturgikus előírás is, mely szerint e vasárnapon a bűnbánati lila színű miseruha helyett az öröm hajnalhasadását jelző rózsaszín miseruhát lehet használni. Örömünk okát pedig világosan kifejezi a kezdőének: „Az Úr közel van.” Az Úr, persze, nem más, mint Urunk Jézus Krisztus. Ő van közel, hiszen nemsokára betlehemi születését ünnepeljük.
A mai evangéliumban (Lk 3,10–18) ez az öröm még csak fátyolozottan jelenik meg Krisztus előfutárának, Keresztelő Jánosnak szavaiban. Ahogyan Szent Ágoston mondta, Keresztelő János az ó- és az újszövetség határmezsgyéjén áll: ő az ószövetségi próféták egyike, mégpedig legnagyobbja, aki azonban már nemcsak szavaival jövendöli meg a Messiás eljövetelét, hanem az ujjával is rámutat a közénk jött Üdvözítőre: „Íme, az Isten Báránya!” (Jn 1,36). Maga Jézus mondta a próféták közül a legnagyobbnak Jánost: „Asszonyok szülöttei közül nem támadt nagyobb Keresztelő Jánosnál.” Ám hozzátette, hogy aki a Jézus által kezdődő újszövetségben „a legkisebb, az nagyobb őnála” (Mt 11,11). Maga János is elismeri ezt, amikor az evangéliumhirdetést megkezdő Jézus Krisztust „erősebbnek” mondja magánál. János annyival erősebbnek és nagyobbnak tartja magánál Krisztust, hogy őszintén bevallja: arra sem tartja méltónak magát, hogy a saruját leoldja, pedig az akkori korban ez a rabszolgák feladata volt. A jánosi vízkeresztség csupán halvány előjele a Krisztus által adandó tűzkeresztségnek. Amikor János azt mondja, Krisztus „Szentlélekkel és tűzzel” fog keresztelni, valószínűleg az utolsó ítéletre gondol, melyen Krisztus lesz a bíró. Szent Lukács viszont, aki már tudott a Szentlélek pünkösdi leszállásáról, amikor a feltámadt Krisztus által megígért Szentlélek tüzes lángnyelvek kíséretében szállt le az apostolokra és társaikra, valószínűleg erre a pünkösdi eseményre gondolt. Az apostolok Jézus Krisztus nevében először e napon kereszteltek meg Jeruzsálemben háromezer embert, akik ekkor megkapták ajándékul a Szentlelket és bűneik bocsánatát (ApCsel 2,38–41).
János a Messiásra várakozó jómódúaknak azt tanácsolta, adják fölöslegüket a szegényeknek, a vámosoknak azt, hogy ne szipolyozzák ki az adófizetőket, a katonáknak pedig azt, hogy ne bántsanak és zsaroljanak másokat. Mindez még az ószövetségi próféták erkölcsi tanításait tükrözi. A krisztusi keresztségben újjászületetteknek viszont Jézus már egészen új erkölcsi tanításokat mond, melyeket a hegyi beszédben foglaltak össze az evangélisták: „Szeressétek ellenségeiteket. Legyetek irgalmasok, mint mennyei Atyátok. Boldogok a szegények, mert övék a mennyek országa.”

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..