Haláláig jezsuita maradt

Négyszáz évvel ez­előtt, 1616. február 8-án Pázmány Péter levélben kérte a jezsuita rend generálisától elbocsátását a Jézus Társaságából. Ennek évfordulóján mutatták be a Pázmány Péter Katolikus Egyetem teológiai karán az MTA–PPKE Lendület Egyháztörténeti Kutatócsoportjának legújabb tudományos kiadványát. A Pázmány, a jezsuita érsek című monográfia – melynek szerzője Tusor Péter – egy sajátos mikropolitikai tanulmány, hiszen a kora újkori hivatalos tárgyalások mögött folyt titkos megbeszélésekre, alkukra és összefonódásokra fókuszálva mutatja be, milyen nehézségei voltak a jezsuita Pázmány érseki kinevezésének, és végül miként hárultak el az akadályok.

A Biblia üzenete: „Ha nem tartotok bűnbánatot…”

Nagyböjt a bűnbánat és a megtérés kiváltságos ideje. A nagyböjtöt megnyitó hamvazószerdán az egyház a nyilvános működését megkezdő Jézus szavaival figyelmeztetett bennünket: „Térjetek meg, és higgyetek az evangéliumban!” A hit és a bűnbánat/megtérés (metanoia) a kapu, melyen át belépünk a Jézus által elérkezett Isten országába. Nagyböjt 3. vasárnapjának evangéliumában (Lk 13,1–9) Jézus szavai fenyegetésként hangzanak: „Ha nem tartotok bűnbánatot, mindannyian egyaránt elvesztek!” Mégis a kezdő „ha” jelzi azt, hogy Isten irgalmassága mindig nyitva áll az őszinte bűnbánóknak. Másutt ezt olvassuk az evangéliumban: Isten nem akarja a bűnös halálát, hanem azt, hogy megtérjen és éljen!”

A keresztények lehetnek a gazdaság átalakításának úttörői

Beszélgetés Helen Alforddal – A Keresztény Társadalmi Elvek a Gazdaságban (KETEG) konferenciájának egyik előadója, Helen Alford OP már nem először jár Budapesten. A Pápai Szent Tamás Egyetem (Angelicum) társadalomtudományi karának dékánhelyettese gépészmérnöknek tanult, dolgozott többek között a Michelin Tyre-nél és a British Aerospace-nél is. Az etika professzoraként a keresztény társadalmi tanítás és a menedzsment kapcsolatát kutatja, különös tekintettel a fenntarthatóságra. Az Igazságosság és Béke Pápai Tanácsának konzulensét a társadalmi felelősségvállalás és az erkölcs gazdaságban betöltött szerepe mellett az elvek gyakorlati alkalmazásáról is kérdeztük.

Közösségben a szegényekkel

Raoul Wallenberg-díjat kapott Szőke Péter, a Szent Egyed közösség vezetője – A budapesti Páva utcai Holokauszt Emlékközpontban a közelmúltban adták át az egyik legrangosabb tolerancia-kitüntetést, a Raoul Wallenberg-díjat, amelyet a kirekesztett, elő­ítéletektől sújtott társadalmi csoportokat segítő személyeknek, szervezeteknek ítélnek oda évről évre a Raoul Wallenberg Alapítvány és az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) jóvoltából. Civil szervezetek, önkormányzatok, írók, újságírók mellett olyan egyházi személyek és közösségek kaphatják meg az elismerést, akik, illetve amelyek hitéleti tevékenységük során a hit erejét felhasználva tevékenyen közreműködnek a különböző népcsoportok, felekezetek, vallási közösségek együttélésének és az egymással szembeni előítéletek leküzdésének előmozdításában. Erdő Péter bíboros ajánlására a katolikus egyházi körből ezúttal Szőke Péter, a magyarországi Szent Egyed közösség vezetője vehette át a Raoul Wallenberg-díjat. Vele beszélgettünk az ünnepélyes díjátadót követően.

Országos templomi gyűjtés iskoláink javára

A katolikus iskolák javára gyűjtenek Magyarország összes katolikus templomában február 28-án. A 271 katolikus oktatási-nevelési intézmény 582 tagintézményével van jelen a magyar közoktatásban. Az idei tanévben 131 óvodát, 215 általános iskolát, 84 gimnáziumot, 25 szakiskolát, 48 szakközépiskolát, 53 kollégiumot és 26 alapfokú művészetoktatási iskolát tart fenn a 14 egyházmegye, 28 szerzetesrend és négy egyéb egyházi … Olvass tovább

2016.02.28.

Interjút készítettünk a Hit pajzsa-díjas Balás Béla kaposvári püspökkel, Helen Alforddal, a Pápai Szent Tamás Egyetem professzorával a gazdaság és erkölcs összefüggéseiről, illetve Kézdy Anikó pszichológussal a munkahelyi kiegyensúlyozottságról. Írunk a bevándorlás vallási és etnikai szempontjairól, fiatal szerzetesek hivatásáról, valamint a teológiatanárok irgalmassággal foglalkozó konferenciájáról is.

Jézus földjén I. rész

Nagyböjtben vagyunk. Krisztus szenvedéstörténete péntekenként átelmélkedett valósággá válik a keresztútjaink alkalmával. Nemrég néhányunkat a szerkesztőségből az a szerencse ért, hogy életünkben először valóságosan is megláthattuk a Passió helyeit és Jézus életének más helyszíneit. Utunk kezdete előtt megtudtuk, hogy idén májusban Ferenc pápa is elzarándokol a Megváltó földjére. Amikor majd róla kapjuk a híreket és a képeket, nekünk már emlékeink lesznek apostoli útja egyes állomásairól. Minden keresztény zarándokhely gyökere és őse ez a föld, ide vágytak Szent Ilona óta az ókori és a középkori zarándokok. Volt, aki ott is maradt, mint Szent Jeromos a betlehemi barlangban, mert annyira közel akart lenni a Születés helyéhez, de a legtöbben, mint mi is, inkább otthon szeretnénk élni az ott megtapasztalt élményekből.

Ha gyorsabban járok, lehet, hogy elkerülöm Istent

A csönd. Meghitt csöndre vágytam, talán ezért találtam el Mohácsra; a közelben surran-surrog, szépen omlik tova a Duna. Lakás, műterem – egyszerre. Minden világi hívság levetkezve. Kicsiny állvány, éppen akkora, hogy elfér rajta a papírlap. Tusrajz. Ez Szabó László István műfaja. Régóta ismerjük egymást. Ő volta „nagyfiú” a gimnáziumban, én az elsős, a szecska. Talán ötven éve is ennek. Egyikünk se hiszi. Nem is fontos. Nézünk egymásra. A lelkek tekintete. Jó nála. Rajzot, Laci, mutass rajzot! Szeretem a művészetét, melyet ő egyszerűen, szemüvege fölött okos tekintetével, halkan úgy mond: imádság rajzban.

Magyar Kurír - Új Ember
Adatvédelmi áttekintés

Ez a weboldal sütiket használ, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. A cookie-k információit tárolja a böngészőjében, és olyan funkciókat lát el, mint a felismerés, amikor visszatér a weboldalunkra, és segítjük a csapatunkat abban, hogy megértsék, hogy a weboldal mely részei érdekesek és hasznosak.