Magyar Kurír - Új Ember - Oldal 719 a 2750-ből - Magyarország katolikus hetilapja

A boldogság keresése

2016-03-18 Szerző: Kapin István

„Boldog ember, ki nem a bűn útját járja, és a zúgolódók székén nem ül” (Zsolt 1,1) Görögkatolikus egyházunk alkonyati istentiszteletén számos alkalommal megénekeljük az első zsoltár mély vágyát: az ember boldogságának forrását keresi. Böjti időszakunk gondolatvilágában természetesen jelen lévő szenvedély az Istenben való boldogság megtalálásának vágya. Egészen biztos vagyok abban, hogy életünk egészéhez hasonlóan az illő böjtnek is helyes célja a boldogság keresése.

„A család a Szentháromság ikonja”

2016-04-152016-03-18 Szerző: Szikora Réka

Lelkészi és lélektani gondolatok a családon belüli irgalmas lelkületről – A bútorok összeszerelése férfimunka, a mosogatás pedig a nő feladata? Ha a feleségnek tíz pár cipője is elfér az előszobában, a férj számára miért csak háromnak jut hely? Ha a férfi mindig későn fekszik le aludni, soha nem fog tudni együtt kávézni a feleségével reggelenként? – Ilyen és ezekhez hasonló mondatokban fogalmazódnak meg kimondott és kimondatlan elvárásaink a házastársunk felé. Az elvárások pedig irgalmatlanná tehetik a családi légkört, amelyben senkinek nem jó létezni. Papp Miklós görögkatolikus lelkész, Kézdy Anikó és Somogyiné Petik Krisztina pszichológusok a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola Családteológiai Intézete által rendezett előadás-sorozat keretében e témában tartottak előadást Irgalom a családban címmel.

2016.03.20.

2016-03-18 Szerző: Szalontai Anikó

Virágvasárnapi lapszámunkban: Megszentülni húsvétig címmel nagyböjti beszélgetés Máriával; interjú az ezüstmisés Székely János püspökkel; A család a Szentháromság ikonja címmel lelkészi és lélektani gondolatok a családon belüli irgalmas lelkületről; interjú Bagyinszky Ágoston főiskolai tanárral a hagyomány teológiai fogalmáról.

Az irgalmasság és Szent Márton kettős jubileuma

2016-03-17 Szerző: Új Ember

A L’Osservatore Romano vatikáni napilap március 2-i számában jelent meg Veres András szombathelyi megyés püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke cikke a Szent Márton-évről. Magyarország Vatikáni Nagykövetségének blogja tette közzé a cikk alábbiakban közölt teljes magyar verzióját.

A kiegyezés ködbe veszett részletei

2016-03-17 Szerző: Simor Miklós

1861-ben – alig valamivel a Bach-korszak után – a győri püspököt Rechberg osztrák miniszterelnök Ferenc József kívánságára Bécsbe hívatja tárgyalni a magyarkérdésről. Miért épp Simor Jánost? A krónikák szerint azért, mert „a közélet minden szövevényét ismerte és tanácsaiban leplezetlenül őszinte volt”. 1855-ben – akkor még igazán rossz világ volt – Vörösmarty temetésén tömegtüntetés alakult ki, s 1856-ban, Kölcsey síremlékének felavatásakor is ezrek vonultak Csekére. Nem az osztrákok iránti szeretetből… 1860 áprilisában ráadásul a legnagyobb magyar, Széchenyi István is öngyilkos lett. Ez volt a mérleg egyik oldala: kibontakozott a nemzet ellenállása a közjogilag ex lex (törvényen kívüli) világgal szemben. A másik oldala: keveseknek volt „jó fekvésük” az udvarnál.

Idegen földön magyar nyelven imádkozni

2016-03-17 Szerző: Elmer István

Cserháti Ferenc püspök a külföldi lelkipásztori ellátásról – A magyarok – hasonlóan sok más nép fiaihoz – történelmük során szétszóródtak – szétszóródnak – a világban. A XX. században az első világháború előtt sokan kivándoroltak, elsősorban Amerikába, a második világháború végén ismét csak nagy számban hagyták el az országot, majd 1956 jelentett érvágást a nemzetnek, ezt követően évtizedekig számos – úgynevezett – disszidens távozott külföldre. Amikor azonban a magyarok elvándorlásáról beszélünk, az egész Kárpát-medencei nemzetet kell figyelembe vennünk. Legújabban, negyedszázada leginkább – legálisan – munkavállalás és tanulás indítja útnak honfitársainkat. A lelkipásztorok mindig küldetésüknek érezték, hogy idegenben is híveik mellett álljanak. Cserháti Ferenc a külföldi magyarok lelkipásztori ellátásával megbízott esztergom–budapesti segédpüspök, röviden a külföldi magyarok püspöke. Vele beszélgettünk arról, hol és milyen körülmények között folyik anyanyelven lelkipásztori ellátás a közelebbi és távolabbi kontinenseken.

A hallgatás fala – Gondolatok a Spotlight című filmről

2016-03-16 Szerző: Paksa Balázs

Ahogy néztem ezt a filmet, mindegyre egyetlen kép kísértett visszatérően: ez a felvétel akkor készült, amikor Ferenc pápa találkozott a kiskorúak ellen elkövetett papi szexuális zaklatások áldozataival. A szentatya arcát, melyen egyszerre mély megindultság, égő szégyen és tehetetlen düh tükröződött, soha nem fogom elfelejteni. Veletek zokogok, mondta az áldozatoknak. Az immár kétszeres Oscar-nyertes Spotlight – Egy nyomozás részletei című alkotás hasonlóan intenzív reakciót vált ki nézőjéből, mégpedig úgy, hogy egyáltalán nem törekszik olcsó hatáskeltésre.

Nem szeretetlötty, hanem helyreállított kapcsolat

2016-03-16 Szerző: Elmer István

Háromnapos lelkigyakorlatra gyülekeztek ferences öregdiákok február harmadik hétvégéjén Sümegen. Barsi Balázs atya egykori növendékei és a gimnázium más nemzedékeinek tagjai. Nagyböjt: tavaszra nyíló gondolkodás, húsvétra nyíló gondolkodás. Újra és újra szembesülni kell azzal a nyilvánvaló kérdéssel: mit jelent az, hogy élünk, és miért élünk? Minden más kérdés csak ezután következik. Hajlamosak vagyunk persze az alapkérdést, a lényegi kérdést nagy hangzavarral elrejteni a mindennapok esetleges díszletei közé; talán attól való félelmünkben, mert nem merünk szembesülni az egyszerű igazsággal, amely igazság aztán kikerülhetetlen követelményeket állít elénk? Ugyanakkor a szellem és lélek természete, hogy értelmével és hitével bizonyosságra vágyik. Néhány tűnődés a sümegi három napon hallottakról.