Számtalan remekművet hozott már létre a filmművészet. Évtizedei alatt az alkotók azt is megtanulták, hogy mivel és hogyan lehet hatni a nézőkre, miként lehet őket – akár jó, akár rossz értelemben – befolyásolni. Az biztos, hogy magam is fel tudnék sorolni néhány olyan filmet, melynek képei még ma is elevenen élnek bennem. Lenny Abrahamson A szoba című filmjét sem fogom egy ideig elfelejteni.
Az ENSZ New York-i központjában április 22-én számos állam vezetője – közöttük Áder János köztársasági elnök is – aláírta azt a tavaly decemberben született párizsi megállapodást, amelynek legfőbb célja, hogy két Celsius-fok alatt maradjon a globális évi középhőmérséklet emelkedése. A dokumentumot megfelelő számban írták alá a részes felek, így az – amint az országok saját jogrendszerüknek megfelelően ratifikálják – 2020-ban hatályba is léphet.
Várhatóan nyár elején jelenik meg Hunyadi János életét feldolgozó regénysorozatának nyolcadik kötete, A hit harcosa; és ha minden jól megy, karácsonyra napvilágot láthat a kilencedik rész is. Bán Mór történelmi ciklusával a legolvasottabb magyar írók sorába lépett. Nemcsak sikeres, hanem igen termékeny szerző is, aki nem volt rest, és egy baráti felhívásnak eleget téve „soron kívül” is emléket állított a nándorfehérvári diadalnak. Az immár spanyol nyelven is olvasható Isten katonái – 1456 című regény a sorsfordító történelmi esemény jelentőségére hívja fel a „feledékeny Nyugat” figyelmét. A beszélgetést azonban a Hunyadi saga végével kezdtük…
Lányi Béla verbita missziós szerzetes, aki a Fülöp-szigeteken, Cebuban szolgál, ezekben a hónapokban itthon tartózkodik, és több helyszínen tart előadást Kelet és Nyugat – A kereszténység esélyei címmel. Április 29-én a budavári Nagyboldogasszony-főplébánián járt. A Fülöp-szigetek számunkra igazán egzotikus vidék. Ám Béla testvér nemcsak missziós beszámolót tartott, hanem arról is beszélt, van-e a kereszténységnek esélye a kultúrák versengésében.
Pablo Picasso a Magyar Nemzeti Galériában – Picasso a modern művészet egyik legismertebb és talán legvitatottabb alkotója. Sokféle módon jellemezték őt és alkotásait az idők folyamán. Egykori művésztanáraim a Kisképzőben azt mondták róla, hogy „jó boltos”: nem csoda, hiszen már életében komoly pénzeket fizettek képeiért. Ahogy manapság mondani szokták: „megvalósította önmagát”, és még remekül meg is tudott élni a művészetéből. A legnagyobb vihart kavart képei kubista korszakában készültek. Messze szakadva az addig megszokott látványtól, apró darabokra bontott négyzetekből, háromszögekből álló figurákat, főleg asszonyokat festett az úgynevezett analitikus kubizmus jegyében. Ugyanazon a képen többféle nézőpont jelenik meg. A tömeg elveszti jelentőségét a felülettel szemben.
Az Apostolok cselekedeteiben azt olvassuk, hogy a feltámadt Jézus „negyven napon át megjelent az apostoloknak, és beszélt nekik az Isten országáról” (1,3). Ez a negyven nap utalás arra, hogy Jézus úgy készítette föl övéit a küldetésükre, amint Isten készítette föl övéit, a nagy prófétákat, Mózest és Illést. Mózes, mielőtt szentélyt épített volna az Úrnak, mielőtt megalkotta Isten dicsőítésének nagy művét, negyven napon át volt a hegyen a „felhő közepében” (Kiv 24,18), azaz a Magasságbeli jelenlétében. És ugyancsak „negyven nap és negyven éjjel volt az Úrnál”, mielőtt „felírta a táblákra a szövetség igéit” (Kiv 34,28).
Egy imaközösség, amely daganatos beteg gyermekek szüleit segíti – A budapesti Örökimádás-templomban május 1-jén már öt órakor is nagy a nyüzsgés. Az oltár mellett hangol a zenekar, férfiak hangfalakat és kottaállványokat pakolnak, kislányok süteményestálcákkal sertepertélnek. A hangulat – és ez az egész estére jellemző marad aztán – sokkal inkább ünnepi, derűs, mint komoran méltóságteljes, amilyennek vártam. Pedig a daganatos betegekért és szüleikért évente egyszer elmondott mise előkészületei zajlanak, amelyet a Keresztező imaközösség szervezett.
Az április 16-i ecuadori földrengés az epicentrumtól délre fekvő Montecristi templomában is súlyos károkat okozott, ám a XVI. századi Madonna-szobornak nem esett baja.
Romba dőlt a templomépület jelentős része, beomlott a torony és a homlokzat. Ám a romok között egyetlen tárgyra: a Monserrate-i Miasszonyunk-szoborra, melyről a templom a nevét kapta, sértetlenül találtak rá.