„Nem messze lakott innen” – mondja Mohos Gábor atya a tíz évvel ezelőtt boldoggá avatott Salkaházi Sára emléknapjának előestéjén, a szociális testvérek, a Cor et Lumen Christi, az Emmánuel és a Nyolc Boldogság közösség által rendezett imaest május 10-ei nyitómiséjén a budapesti Örökimádás-templomban.
A Pápai Magyar Intézet alapításának 75. jubileuma alkalmából Ferenc pápa idén áprilisban levelet írt Erdő Péter bíborosnak. A szentatya levelének magyar fordítását teljes terjedelmében közöljük.
Róma ősi és nagy hírű városában a keresztény hit számos bizonyságát találjuk: nem csupán az apostolok és más szentek tiszteletre méltó földi maradványait és a római pápa székét, hanem sok pápai egyetemet és egyéb katolikus intézetet is, ahol az egyház hitét és tanítását nagy igyekezettel és következetesen oktatják. Nem csoda hát, ha sok nemzet itt keresett olyan helyet, ahol magasabb tanulmányokat folytató kiváló fiai tartósan lakhatnak.
A szentatya május 11-én az irgalmas Atyáról szóló jézusi példabeszéd alapján tartotta katekézisét. Azt hangsúlyozta, hogy Jézus isteni logikája felborítja az ember logikáját, Isten másképp látja az életet, az embert, a világot, mint mi. Katekézisét teljes terjedelmében közöljük.
Eleven eszű kislány volt. Fivére, akit 1795-ben, a francia forradalom zűrzavarai közepette szenteltek pappá, sokat foglalkozott vele, latinra és görögre is tanította. A lány 1792-ben ismerte fel szerzetesi hivatását, ám az adott történelmi helyzetben nem volt könnyű valóra váltania tervét. 1795-ben bátyjával Párizsba ment.
Vajon hány kisvárosi gimnázium mondhatja el magáról, hogy a berkein belül végzett kutatások révén elindult a világhírnév felé? S minek köszönhető, hogy ugyanennek a településnek egy másik iskolája a korabeli Magyarország nőnevelésének egyik legjelentősebb központjává nőtte ki magát? Ez a kisváros Kalocsa, és a kor, amelyben a település kulturális felemelkedése a két Patachich érsek – Gábor és másodunokaöccse, Ádám – lerakta alapokon megvalósult, a XIX. század közepe. Ez idő tájt a Ferenc József által kinevezett Kunszt József volt a kalocsai érsek.
Máriaremetén pünkösdhétfőn óriási és zavarba ejtően sokszínű a nyüzsgés. A zavarunk abból adódik, hogy a búcsúhangulat, a családi programok, mint például a falmászás, valamint a keresztúthoz hasonló, tizennégy állomásos, imádságos irgalmasság útja, majd a mise lépten-nyomon egymásba ér, összekeveredik. Az összhatás mégsem kaotikus, sőt jólesően életszagú. Az erős civil jelenlét lehet az oka, hogy az a benyomásunk támad: kivételesen nagy ereje van a katolikus közösségi szférának, az életteli önálló szerveződéseknek.
Horváth Zoltán terézvárosi historia domusa a kultúra tükrében – Az idén május 20. és 26. között zajló – immár harmadik alkalommal megrendezett – Keresztény Színházi Fesztivál egyik állandó helyszíne a terézvárosi Avilai Nagy Szent Teréz-templom. Horváth Zoltán plébánossal a történelmi múltról, a jelen vállalásairól és a zene templomának „vonzásköreiről” beszélgettünk.
Mindszenty-zarándoklat Esztergomban – Mindszenty József bíboros boldoggá avatásáért mutatott be szentmisét május 7-én Erdő Péter bíboros, elődje halálának 41. évfordulója alkalmából. Palánki Ferenc debrecen–nyíregyházi megyés püspök homíliájában példaként állította a fiatalok elé a mártírsorsú főpásztort.