Az Új Ember e heti számában elolvashatjuk a Versegi Beáta-Mária nővérrel készült interjút a munka és a pihenés egyensúlyáról, hogy magyar–szlovák konferenciát rendeztek, amelyen kitüntették Erdő Péter bíborost, valamint olvashatunk arról, hogy Kecskeméten megnyílt a szenvedélybetegeket segítő Reménység Háza.
A boldog békeidők, a századforduló, a Ferenc József-i kor mindig is vonzó volt számomra. A rengeteg lehetőség, a művészeteket támogató beruházások bőven adtak munkát a korabeli ambiciózus mestereknek. Szenzációs lett volna részt venni valamelyik korabeli nagy projektben, akár csak mondjuk festősegédként dolgozni Lotz Károly műtemében. Fiatalabb koromban gyakran játszottam el ilyen és ehhez hasonló gondolatokkal, elképzelve, milyen jó lett volna egy boldogabbnak látszó korban élni, például a Monarchia idején.
Baritz Sarolta Laura OP Háromdimenziós gazdaság – Lehet gazdálkodni erényetikai paradigmában című kötetét november 24-én mutatták be a Budapesti Corvinus Egyetemen. A könyvbemutatót kerekasztal-beszélgetés követte.
Papi sorsok a Gulágon címmel nemzetközi konferenciát rendezett a Lénárd Ödön Alapítvány és a Szeged–csanádi egyházmegye Szegeden, a dóm látogatóközpontjában, november 24–25-én. A tanácskozás záróeseményeként felavatták a Gulág áldozatainak emlékművét.
Bár az irgalmasság éve hivatalosan lezárult, a szentatya november 23-án, szerdán folytatta katekézisét az irgalmasság cselekedeteiről. Most a tanácsadásról és a tanításról elmélkedett.
Erdő Péter bíboros Vértesaljai Lászlónak, a Vatikáni Rádió magyar nyelvű adása főszerkesztőjének adott interjút, amelyben többek között a bíborosi testület új tagjairól és az irgalmasság szentéve hazai eredményeiről szólt.
Erdő Péter bíboros megbízásából november 6–12. között az Esztergom–budapesti főegyházmegye delegációja, Török Csaba egyetemi tanár, Harmai Gábor főiskolai tanár és Kuzmányi István, lapunk főszerkesztője Libanonba látogatott. A vendéglátó Paul Karam, a Caritas Lebanon igazgatója volt. A libanoni tartózkodás során a háromfős küldöttség betekintést kapott a közel-keleti ország helyzetébe, a keresztények többségét alkotó maronita egyház életébe, és megismerte a karitász sokrétű munkáját.
Váljunk az irgalmasság eszközeivé! – November 20-án lezárult az irgalmasság rendkívüli szentéve. A szerkesztőség néhány tagja Rómában élhette át az ünnepélyes pillanatokat.