Ahol királlyá koronázták Boldog IV. Károlyt
Fotó: Lambert Attila

 

 

Boldog IV. Károlyt 1916. december 30-án koronázták magyar királlyá a budavári Mátyás-templomban. Az esemény századik évfordulója alkalmából kiállítást rendeztek a templom Gara-kápolnájában. A tárlatot december 14-én Erdő Péter bíboros és Habsburg György, az utolsó magyar király unokája nyitotta meg.
Erdő Péter beszédében emlékeztetett arra, hogy az első világháború idején koronázták királlyá IV. Károlyt. A bíboros a II. János Pál pápa által 2004-ben boldoggá avatott király lelkiségéről szólva rámutatott: nem túl hosszú uralkodása alatt mindent megtett a háborús vérontás befejezése érdekében. A nehéz körülmények között is népei jólétéért és boldogulásáért munkálkodott. Nem rajta múlt, hogy a zűrzavaros időkben nem sikerült neki a béke megvalósítása. XV. Benedek pápa béke­felhívását az európai államférfiak közül egyedül ő támogatta; hívei a „béke császárának” nevezték.
A háború után kialakult felfordulásban a száműzetést is vállalva a további vérontás megelőzését tartotta szem előtt. Bár a pápa kérésére kétszer is megpróbált visszatérni a trónra, ezt a győztes hatalmak megakadályozták. Feleségével és gyermekeivel együtt Madeira szigetére szám­űzték. Egy fűtetlen villában éltek, nagy szegénységben. IV. Károly megbetegedett, majd 1922. április 1-jén elhunyt.
Uralkodói hivatását Istentől kapott küldetésként visszavonhatatlan és szent feladatnak tekintette, ezért élete végéig nem mondott le a trónról. A száműzetésben szenvedéseit népeiért ajánlotta fel engesztelésül. Halálos ágyán életeszméjét így fogalmazta meg: „Igyekezetem mindig és mindenben az Isten akaratának lehető legtisztább felismerése és követése volt, az emberileg elérhető legtökéletesebb módon.”
Habsburg György, IV. Károly király unokája, Habsburg Ottó, az utolsó magyar trónörökös legkisebb fia elmondta, hogy nagyapja koronázása 1916-ban egy életre szóló élményt jelentett apja, Ottó számára, aki akkoriban még csak négyéves volt, de valamennyi emléke azért maradt az eseményről.
Süllei László, a budavári Nagyboldogasszony- (Mátyás-) templom plébánosa úgy fogalmazott, a király élete példaként áll előttünk: békére való törekvése, népei sorsa iránt érzett felelőssége, hitvesi szeretete, családi életének szentsége mind-mind példa­értékűek lehetnek a mai ember számára is.
A tárlat középpontjában a Szent Korona és a koronázási jelvények másolatai láthatók. A II. világháború után a koronát az Amerikai Egyesült Államokba vitték, és ott őrizték 1978-ig. 1966-ban Bartha Lajos ötvös iparművész a másolat elkészítésekor csak az akkoriban fellelhető illusztrációkra támaszkodhatott.
A centenáriumi tárlat különleges darabja Liszt Ferenc Magyar koronázási miséjének partitúrája. A művet a zene­szerző eredetileg Ferenc József (1830–1916) magyar apostoli királlyá, valamint felesége, Erzsébet (Sissi, 1837–1898) magyar királynévá koronázására komponálta egyszeri, alkalmi előadásra.
A kiállított tárgyak közül igazi kuriózumok a koronázás alkalmából készült emlékbélyegek is, melyeket két címletben adtak ki 1916-ban. Szenzációnak számított akkoriban, hogy a posta történetében először alkalmi bélyegzést hirdettek meg a koronázás tiszteletére. Idén a Magyar Posta a koronázás centenáriumára a régi minta alapján bocsátotta ki az emlékbélyeget, amely a Magyar Szentek és Boldogok bélyegsorozat része. Ez a sorszámozott alkalmi bélyegblokk három bélyegképet tartalmaz, ezüstfóliával és dombornyomással díszített változatban.

A „Szent István koronájának sugárzó fénykörében…” című tárlat 2017. február 28-ig látogatható a budavári Nagyboldogasszony- (Mátyás-) templomban.

 

 

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..