Villanófényben Varga László – a csend tettekre hív

Karl Rahner gyakran idézett gondolata – ,,a holnap hívő embere vagy misztikus lesz, vagy nem létezik többé” – az Istennel való, a Szentlélek által közvetített bensőséges egyesülés fontosságára irányítja a figyelmet. Varga László atya is erről beszél, amikor istenkeresését a „józan misztika” kifejezéssel határozza meg. „Életem Isten állandó jelenlétében való lét” – így írja le belső megtapasztalását arról, hogy Isten folyamatos útmutatása vezeti őt. Ez a bensőséges kapcsolat egy szenvedélyes istenkeresés eredménye.

A benső hang – Takács Klára emlékére

Kisgyerekként láttam-hallottam először Takács Klárát, 1981-ben, Rossini Hamupipőkéjének címszerepében. Azután hosszú szünet. Az utolsó színházi emlékem vele kapcsolatban 2000/2001-ből való: Suzukit énekelt a Madama Butterfly-ban. Egy időben viszont gyakran összefutottam vele a hűvösvölgyi végállomáson, ahová a férjével, Szekeres Ferenc karnaggyal járt le vásárolni és ügyeket intézni. Legtöbbször csak üdvözöltük egymást, elvétve néhány szót is váltottunk. Tiszteletben tartottam a zárkózottságát, amit mindig a „valahonnan ismerősnek” szóló barátságos mosollyal honorált.

Döntéseink nyomában

Nemrég került a mozikba Morten Tyldum Utazók és Mel Gibson A fegyvertelen katona című filmje. Míg az előbbi a távoli jövőben játszódik, és cselekményének minden része a képzelet szüleménye, addig az utóbbi a múlt egy megtörtént epizódját dolgozza fel. S bár műfajukat tekintve is messze állnak egymástól – sci-fi és dráma –, mégis érdemes egymás mellé állítani a két alkotást. Összevetésük ugyanis lehetőséget teremt arra, hogy emberi létezésünk egyik meghatározó jellemzőjéről, a döntésről elmélkedjünk.

Bérczes László: Törőcsik Mari

Törőcsik Mari, a Nemzet Színésze a magyar film- és színjátszás meghatározó egyénisége, alakításai több nemzedék számára nyújtottak feledhetetlen művészi élményt. Ebben a kötetben Bérczes László szerkesztővel, színházi rendezővel beszélget életéről, művészi pályájáról.

Gésák a Duna-parton – a japán kultúra hatása a magyar művészetre

Ha régebben, úgy az 1970-es évek derekán Japánról hallottunk, akkor elsősorban a nyomtatott áramkör, a kazettás magnó, vagyis a mikroelektronika jutott eszünkbe. Akkoriban ez volt a nagy újdonság a világ piacain. Az Európában egzotikus nevű japán cégek, mint például a Sony vagy az Aiwa, igyekeztek minél kisebb méretű készülékeket, rádiókat, magnókat készíteni. Az iskolai történelemórákon a második világháborúhoz kapcsolódóan hallottunk még a kamikazékról, illetve a hirosimai atomrobbantásról. Nekem ugyan az átlagnál nagyobb szerencsém volt, mert művészettörténet- órán a Kisképzőben tanulhattam Hokusai és Utamaro csodás, színes fametszeteiről. Köszönhettük mindezt az ambiciózus M. Kiss Pál tanár úrnak, aki széles látókörű, nagy műveltségű művészettörténész volt abban az időben.

Magyar Kurír - Új Ember
Adatvédelmi áttekintés

Ez a weboldal sütiket használ, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. A cookie-k információit tárolja a böngészőjében, és olyan funkciókat lát el, mint a felismerés, amikor visszatér a weboldalunkra, és segítjük a csapatunkat abban, hogy megértsék, hogy a weboldal mely részei érdekesek és hasznosak.