Nemrég került a mozikba Morten Tyldum Utazók és Mel Gibson A fegyvertelen katona című filmje. Míg az előbbi a távoli jövőben játszódik, és cselekményének minden része a képzelet szüleménye, addig az utóbbi a múlt egy megtörtént epizódját dolgozza fel. S bár műfajukat tekintve is messze állnak egymástól – sci-fi és dráma –, mégis érdemes egymás mellé állítani a két alkotást. Összevetésük ugyanis lehetőséget teremt arra, hogy emberi létezésünk egyik meghatározó jellemzőjéről, a döntésről elmélkedjünk.

Törőcsik Mari, a Nemzet Színésze a magyar film- és színjátszás meghatározó egyénisége, alakításai több nemzedék számára nyújtottak feledhetetlen művészi élményt. Ebben a kötetben Bérczes László szerkesztővel, színházi rendezővel beszélget életéről, művészi pályájáról.

Ha régebben, úgy az 1970-es évek derekán Japánról hallottunk, akkor elsősorban a nyomtatott áramkör, a kazettás magnó, vagyis a mikroelektronika jutott eszünkbe. Akkoriban ez volt a nagy újdonság a világ piacain. Az Európában egzotikus nevű japán cégek, mint például a Sony vagy az Aiwa, igyekeztek minél kisebb méretű készülékeket, rádiókat, magnókat készíteni. Az iskolai történelemórákon a második világháborúhoz kapcsolódóan hallottunk még a kamikazékról, illetve a hirosimai atomrobbantásról. Nekem ugyan az átlagnál nagyobb szerencsém volt, mert művészettörténet- órán a Kisképzőben tanulhattam Hokusai és Utamaro csodás, színes fametszeteiről. Köszönhettük mindezt az ambiciózus M. Kiss Pál tanár úrnak, aki széles látókörű, nagy műveltségű művészettörténész volt abban az időben.

Lázár Balázs és Tallián Mariann verses műsoraikkal járják az országot, s olykor a határon túli magyarlakta vidékre is elviszik a szép szót. Versszínházukhoz elég néhány kellék: egy gyertya, egy szék, egy bot, egy kendő, egy sminkkészlet. A többit a szem, a száj, a mozdulat meséli el a közönségnek.