A szentatya február elsején Szent Pál apostol nyomán azt magyarázta el katekézisében, hogy miben áll a keresztény remény újdonsága, és arra biztatta a hívőket, hogy öltsék fel ők is az „üdvösség reményének sisakját”.
Pálfy-Budinszky Eszter, Kiss Józsefné Julianna, Kurusa Emma valamennyien a nyolcvanas-kilencvenes éveikben járó, idős asszonyok. Mindhárman öregdiákok, a Boldogasszony Iskolanővérek egykori iskoláját látogatták a rendek feloszlatásáig. A Karolina-iskola dísztermében számos társuk gyűlt össze, idős és fiatal felnőttek, a Karolinában érettségizett lányok. Mindannyian a számukra kedves alma mater jubileumára jöttek, az intézmény ugyanis alapítása 145. és újraindulása 25. évfordulóját ünnepli. Február 2. van, Karolina-nap.
Jubilál a házasság hete Magyarországon. Tizedik alkalommal rendezik meg február 12. és 19. között az országos programsorozatot a keresztény egyházak és a civil szervezetek összefogásával. Az idei mottó: „Veled kiteljesedve.” Többek között e szlogen üzenetéről is beszélgettünk a házasság hete „arcaival” Madarász Isti filmrendezővel és feleségével, Kerekes Monikával.
Agostino Vallini, Róma vikáriusa az utcákra kiragasztott, Ferenc pápát bíráló plakátokkal kapcsolatban így nyilatkozott: „A hívek és a városlakók nem érzik magukénak ezeket a plakátokat” – adja hírül az Avvenire, az olasz püspöki konferencia (CEI) napilapja.
Auguste Renoir (1841–1919) francia festő, az impresszionizmus egyik megteremtője, bár soha nem kötelezte el magát ezen, mint ahogyan más művészeti irányzatok mellett sem. Vallotta: a művészet egyetlen szabálya, hogy nincs kötelezően elfogadott szabály.
„A zenét a világ nyolcadik csodájának tartom; a földi élet fantasztikus ajándékának. Mit is énekel Messiaen operájában az angyal Szent Ferencnek? »A mennyei boldogságot csak a zene által élheted át!« Az a fantasztikus benne, hogy ehhez nem kell a mennybe menned, mert itt a földön is átélheted” – olvasom egy hazai interjúban, amelyet 2002-ben készítettek Valery Gergievvel.
Elizabeth Barrett és Robert Browning szerelme 1845 januárjában, az akkor már ismert, főként filozofikus és drámai költeményeiről „elhíresült” viktoriánus költő Barrett kisasszonyhoz intézett első levelének szavaival kezdődött: „Tiszta szívből szeretem ezeket a verseket – és magát is szeretem.” Májusig csupán távkapcsolat volt a harminchárom éves, elegáns, szülei szeme fénye fiatalember, s a rengeteg testi-lelki szenvedést megélt, voltaképpen tizennégy éves korától csak egyre gazdagodó költészetében, s kiterjedt levelezésében élő, a maga harminckilenc évével már reménytelenül öregnek számító Elizabeth között.
Vaszary János három aktmodellt ábrázoló lapján láthatóan légies könnyedséggel száguldott a ceruza a mester kezében. Meglehet, hogy a rajz csak egy kroki, esetleg vázlat lehetett egy későbbi képhez, vagy pusztán műtermi gyakorlat. Ám bármilyen célból is készült, igazi remekmű. Akinek volt már alkalma hasonló módon rajzolni modell után, az tudja, milyen nehéz egyetlen vonallal elkapni és megörökíteni egy mozdulatot.